Pokolfajzat
-
#1
Hellboy
A hétvégén mutatták be Amerikában a legújabb képregényből készült filmet, amely a bevételi listák élén nyitott, de nem aratott átütő sikert (23 millió dollár). Ennek ellenére, mivel a fantasyhoz közel álló alkotásról van szó, úgy döntöttünk, hogy röviden bemutatjuk a Fantasya.hu olvasóinak
Történet
Hellboy a pokol lángjaiban született, és 1944-ben egy őrült orosz, Grigori Rasputin, valamint náci okkultisták idézték meg a Föld felszínére, azzal a szándékkal, hogy Hitler tervének megfelelően megfordítsák a II. világháború kimenetelét. A tervbe azonban hiba csúszik, mivel a jólelkű Broom professzor kimenti Hellboyt a sötét erők karmai közül, és saját elvei szerint neveli fel.
Sok-sok évvel később, napjainkban Manhattanben találkozunk újra a hatalmas, vörös bőrű démonnal (Ron Perlman több időt töltött a sminkszobában, mint annak falain kívül), aki egyik szivarról a másikra gyújt, soha nem fogy ki az aranyköpésekből, és szembeszáll a világrendet fenyegető rosszfiúkkal. Hellboy nincs egyedül a harcban, hiszen a Broom professzor által alapított Paranormális Kutatás és Védelem Intézet tagja rajta kívül Abe Sapien, a telepatikus képességekkel bíró víziszörny (triton), John Myers FBI ügynök, és a pirokinetikus Liz Sherman, aki képes kontrollálni a tüzet. Amikor Rasputin újra felbukkan, és a városban szabadon ereszti a pokol hordáit, egyedül Hellboy és társai képesek arra, hogy szembeszálljanak a sötét mágussal, és megmentsék a világot.
Szereplők
A világ összes digitális trükkje vagy vörös makeup-ja nem lenne elég ahhoz, hogy Hellboyból szimpatikus karaktert faragjon, ha az őt alakító színész képtelen erre. Szerencsére Ron Perlman nem okoz csalódást. Legyen szó féltékenységről, amellyel Myers és Liz Sherman barátságát figyeli, szerelemről, amelyet a pyrokenetikus lány iránt érez, ironikus módon a pokoli teremtmény valóban emberinek tűnik. Még a bugyuta egymondatos beköpések is jól hangzanak a szájából.
Az FBI ügynököt alakító Rupert Evans egy hétköznapi arcú színész, akivel kapcsolatban azt érzi az ember, hogy látta már valahol (pedig valójában ez az első jelentős debütálása a vásznon), szintén megfelelő a szerepre, hiszen olyan becsületesnek és őszintének kell lennie, amennyire csak képes.
Selma Blair azonban képtelen Liz figuráját olyan varázslatossá tenni, hogy megérthessük Hellboy és Evans miért vonzódnak hozzá. Néhány szomorkás pillantáson kívül az igazi mélység hiányzik az alakításából.
A gonoszokról szólva meg kell jegyeznünk, hogy Karel Roden ördögi Rasputinja karizmatikus figura, de a nácik vezére Kronen egy szót sem szól, és a többiek karaktere is eléggé elnagyolt.
Rendezés
A filmet Guillermo Del Toro rendezte, és az ő neve garancia egy hangulatos akciófilm megtekintésére, mint azt már korábbi munkáival a Mimic – A júdásfajjal, vagy a Blade II-vel is bizonyította. Akik az imént említett filmjeit szerették, most sem fognak csalódni: a sötét, szennyvíztől tocsogó alagutaktól a fagyos orosz temetőkig Del Toro olyan meggyőző képregény-világot teremtett, amire korábban mások képtelennek bizonyultak (bár Sam Raimi Pókembere és Bryan Singer X-Menje figyelemreméltó kivételek). A párbeszédek, a színek, a képek kompozíciója olyan, mintha egyenesen Mike Mignola képregényéből emelték volna át a filmvászonra. A speciális effektusok is elfogadható színvonalúak, talán csak annyit érdemes megemlíteni, hogy Rick Baker szörnygyártó csapata bizonyára polip-iszonyban szenved, csak ezzel magyarázható ugyanis, hogy minden démoni teremtmény nyúlványokkal és csápokkal rendelkezik. A harcjelenetek gyorsak, kemények és ugyanakkor szórakoztatóak. Del Toro, aki a forgatókönyvet is írta, néha a bugyuta beszólásokkal elveti a sulykot, de mindent összevetve a Hellboy egy jól megcsinált adrenalin-bomba, amit örömmel fogad majd a közönség.
Ahogy egy képregény-rajongó mondaná: „A valaha készült legjobb adaptáció!”…vagy legalábbis a legjobb a Pókember óta, és ez sem kevés.
Forrás: Hollywood.com