Megértem hogy megosztó a játék...meghatározó hogy ki milyen elvárásokkal áll hozzá és alapvetően Terminátor rajongó-e. Aki valami AAA open world shooterről nyergel át, nyilván csalódni fog. Érdemes leszögezni hogy jobban járunk ha a játék első pár órájában nem is bocsátkozunk harcba. Akik lövöldözni akartak és nem lopakodni, rögtön elvérzik számukra a játék, megy a kukába, érthető. Aki viszont szereti a Terminátor nyomasztó disztópiáját, beleéli magát, nem szeretne mindenáron lőni valamire, magával ragadja a hangulat és ellopakszik az első pár órában, az később megkapja az egészen élvezhető shooter részt amint kapcsolatba lép az ellenállással. Sőt a játék utolsó harmadára-negyedére könnyen át lehet esni a lopakodós ló túloldalára: az eredeti sebzés akár több mint kétszeresére modolt plazma sniperrel olyan könnyedén lehet 1shotolni akár Infiltrator T-850-eket is, hogy egyenesen illúzió romboló...egyfelől, de másrészt kielégítő élmény a szinte semmire sem jó pisztolyával bujkáló koszos patkányból a táplálékláncban helyét visszaszerző csúcsragadozóvá válni. Bár jobban szerettem a játék azon szakaszát, amikor plazma fegyverek és komolyabb felszerelés hiányában muszáj volt bujkálni, mert jött egy csapat járőröző T-800, szembeszállni pedig egyetlen eggyel is biztos halál lett volna. Ez megint szubjektív, hogy ki hogyan fogja fel hogy a játék első harmada inkább lopakodós, a második harmada átmegy egyre inkább nyílt harcba, a harmadik felére pedig egy jól felépített karakterrel, fegyverzettel és a lopakodós időkből megszokott taktikával a játékos maga is már-már terminátor...a lopakodósabb, szerepjátékosabb gamereknek egyre inkább illúzió romboló lehet, a shooterre vágyóknak viszont egyre vonzóbb. Én szeretem az említett stílusokat külön is, de tudom értékelni a harcmentességtől a nyílt harcig az egész skálán át nyújtott élményt, bár számomra beleélhetőbb lett volna ha maradtak volna végig a vérrel-verejtékkel küzdő élménynél. Igaz csak normál nehézségen játszottam, de direkt nem tettem pontot a beérkező sebzést csökkentő skillre egyszer sem. A legnehezebb szinten talán jobban átjött volna végig a foggal-körömmel küzdelem...de úgy kezdtem hogy haladni akartam és inkább a sztori érdekelt.

Mindenesetre normálon is van benne egészséges kihívás. Láttam hogy még a nagylelkűen pontozó wccf review is felhozza negatívumként hogy az ellenfelek "unalmas töltényszivacsok"...hááát egy terminátortól mit vár az ember? Most őszintén még mindig nem annyira mint egy másfél órás filmben, hogy a végére sikerül csak megölni egyetlen egyet... Komolyabbra fordítva a szót a játék első harmadában amikor még csak gyengébb apróbb ellenfelek bukkannak fel, ritkábban pár erősebb, nagyobb, de kevésbé páncélozott, akkor nem mondhatóak élvezhetetlen bullet sponge-nak. Akkor még csak ballisztikus fegyverek érhetőek el, nem különösebb csoda a korlátozott hatékonyságuk a fém gyilkológépek ellen. Taktikusan harcolva, jól célozva, kritikus lövéseket halmozva és kihasználva a környezetben elszórt plazma tárolók robbanékonyságát nagyobb ellenfelek is viszonylag könnyen leteríthetőek. Megjegyezném hogy furcsa dizájn hiba hogy a játék kétharmadától megjelenő plazma fegyvereket lehet csak modolni az ellenfelektől lootolható mod chipekkel, a ballisztikusakat nem...de a játék dobálja már az elejétől, csak ugyan minek? ^^ Amire lesznek plazma fegyverek, lesznek erősebb ellenek is, lesz jobb loot is. Persze eladhatóak kereskedőknél, az is valami. Megosztott vagyok azt illetően hogy szükséges volt-e beletenni a játékba a skilleket, looter shooter és felfedező looter elemeket, zártörő és hackelő minijátékokat...a tisztább, egyszerűbb, klasszikusabb élményre vágyó felem nem bánta volna a hiányukat, inkább fordíthatták volna az ilyesmikre szánt időt az alapvető játékélmény részleteinek és flownak a finomhangolására, egységesítésére. A mai mainstream játékdizájnt megértő és befogadó részemnek viszont különösebben nem fáj a meglétük, a maguk módján szórakoztatóak tudnak lenni. A játék megannyi pontját elnézve érzékelhető a szándék hogy próbálták megtölteni érdemi tartalommal, implementáltak mindenfélét amit más játékok alapján manapság divatosnak és sikeresnek ítéltek, de egyik sem sikerült kiemelkedően jól. Tetézi mindezt hogy a launch trailer már-már hamis reklámozás, mert félrevezetően egy önfeledt shooter élményt sejtet. Aztán betöltöd a játékot és vagy 3 órán át jobban jársz ha nem teszed, lopakodsz, zárakat törsz, lootolsz. Ha időnként mégis lövöldözöl nem kiemelkedően élvezetes. A pörgős shootert váróknak egyszerűen mérgezett a flow a rengeteg lassító mellékvágánnyal. Ha pedig nem kívánod felfedezni a tölteték tartalmakat, jön a negatív érzés hogy kimaradsz valamiből...ez a kicsi a rakásként mindenféle valahol már látott, valamiért kívánatosnak tekintett gameplay mechanikát egymásra dobáló hozzáállás egyre inkább jellemző az AAA területen is...aztán következik belőle mindenféle hideg-meleg élmény, miközben a reklámban csak a nagyon meleget mutatták.

Ha mindenevő gamerként sikerül megbékélni a 'kicsi a rakás' elvű gameplay dizájnnal, akkor az atmoszféra, grafika, hangok, sztori, karakterek stb. legalább annyira a helyükön vannak hogy elérjen az egyszeri játékos a creditsig...és ne vágyjon vissza egy újabb végigjátszásra. Röviden lehet "tisztességes iparosmunkának" is nevezni. Ha úgy tetszik a játékipar gyorskajája, amit megeszel, viszonylag eltelsz, de holnap már egy másik helyen eszel valami mást, ami egészen jó, valamiért ismerős számodra, de a következő nap már nem tudod felidézni pontosan milyen volt, annyira beleolvadt a tömegkínálatba, kérsz valamit, majd kezdődik elölről ala Idétlen Időkig...