szerinted?!
-
#722
Nem hajt semmi, nem lehetek önmagam, mert akkor mindenki eldob, nem ragaszkodhatok, mert akkor mindenki eltaszít, miért kell taktikáznom? Miért van az, hogy semmi nem érdekel? Nem akarok jogira menni, de apám miatt beadtam oda, nem akarok egyetemre menni, de anyám miatt elvégzem és nem akarok gazdag lenni, de megmutatom minden seggfejnek, hogy képes vagyok rá....csak szeretni akarok és gondozni...ölelni és csókolni....nem érdekel a világ, mert mindenhol olyanok az emberek, nem érdekelnek újabb technikai dolgok, mert akkor már én is vágyok rá, nem érdekelnek a tudományok, mert sok a megválaszolatlan kérdés, nem érdekel az élet, mert színészkedni kell....egy gyenge szar vagyok, aki nem halad előre, pedig meglenne a tehetsége, nagy a szája, mert tudja, hogy képes lenne bármire, de nem hajtja semmi...nem érdekel a nyár, mert nincs jó társaság, akiben vakon megbízhatnék és amúgy sem szórják a pénzt a zsebembe...majd megyek jópofizni büdös alkoholistáknak és majd finoman elhajtom a "szép" szavúakat, majd elviselem a megalázó utasításokat....rühellem ezt a rohadt nagy civilizációt......szívesebben élnék farmon, törődnék álllatokkal és családdal, örömet szereznék és éltetnék, dolgoznék a vágyaikért és az álmaikért, szeretnék és szűlnék és boldog lennék...de ehhelyett felkelek és színészkedek, teljesítek anyámért, apámért, tesómért, megjátszom a megkaphatatlant a barátomért, holott a f*sznak kell nekem megjátszanom magam?!?!?! Miért nem lehetek az, ami és miért nem szerethetek taktikázás nélkül???? Miért unják meg az embereket a jót??? A szeretet?? Miért kellett megszületnem? Inkább halnék csatamezőn...életeket oltva, életeket mentve...nincs kiért élnem....gyenge fos...nah megszólalt már az önérzetem....élj és csináld....de miért? Kiért? Senki nem fogad el