-
Nadi #91 Isten, áldd-meg a' Magyart
Jó kedvvel, bõséggel,
Nyújts feléje védõ kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors a' kit régen tép,
Hozz rá víg esztendõt,
Megbünhödte már e' nép
A' multat 's jövendõt!
Õseinket felhozád
Karpat' szent bérczére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
'S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád' hõs magzatjai
Felvirágozának.
Érttünk Kunság' mezejín
Ért kalászt lengettél,
Tokaj' szõlõvesszejin
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk' gyakran plántálád
Vad Török' sánczára,
'S nyögte Mátyás' bús hadát
Bécsnek büszke vára.
Hajh, de bûneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
'S elsújtád villámidat
Dörgõ fellegedben,
Most rabló Mongol' nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd Töröktõl rabigát
Vállainkra vettünk.
Hányszor zengett ajkain
Ozman' vad népének
Vert hadunk' csonthalmain
Gyõzedelmi ének?
Hányszor támadt tennfiad
Szép hazám kebledre,
'S lettél magzatod miatt
Magzatod' hamvvedre?
Bújt az üldözött 's felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett 's nem lelé
Honját a' hazában.
Bérczre hág és völgybe száll,
Bú 's kétség mellette,
Vérözön lábainál,
'S lángtenger fölette.
Vár állott, most kõhalom.
Kedv 's öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
'S ah szabadság nem virúl
A' holtnak véréböl,
Kinzó rabság' könye húll
Árvánk' hõ szemébõl!
Szánd meg Isten a' Magyart
Kit vészek hányának,
Nyujts feléje védõ kart,
Tengerén kínjának.
Bal sors a' kit régen tép
Hozz rá vig esztendõt,
Megbünhödte már e' nép
A' múltat 's jövendõt!