• Kensin
    #74
    Két ember leül az Istennel együtt beszélgetni. Egy ideig nagyon jól elvannak, aztán a téma ráterelődik egy lepelre, amibe állítólag a halott Krisztust tették, és a két ember megkérdezi az Istent: "Mégis, nem árulod el nekünk az igazságot?"
    Az Isten erre azt mondja: "Még előbb szeretném meghallgatni a ti véleményeteket."
    A két ember hát rá is kezd a tények összegyűjtésére, közben az Isten néha-néha bólogat egy-egy jó hozzászólásra. Történik ekkor, hogy a két ember nem igazán ért egyet a leplet illetően, és mélyebben belenyúlnak a témába. Mindkettőnek látszólag megdönthetetlen érvei vannak, de nem tudják a másikat meggyőzni. A beszélgetés hevében már-már ordítoznak egymással, és egy idő múlva már ellenségesen gyűjtögetik a rosszabbnál rosszabb érveket érthetetlen logikával. Ekkor az Isten felkel az asztaltól, és elindul kifelé a szobából. A két ember felfigyel erre, és kóruban kérdezik tőle: "Hova mész?"
    "Megyek csinálni valami értelmeset, mert itt már semmit se tehetek." Hangzik a válsz.
    "Mielőtt elmész, nem árulnád el az igazságot?"
    "Miért? Hogy azon is összevesszetek?"
    Ezzel az Isten faképnél hagyja a két embert, azok pedig soha nem tudják meg már az igazságot a lepelről.

    Gondolkodjon az előbb, aki ellenséges választ akar adni!