EU FAQ
-
Cat #51 Az USA-nál nagyobb, de szegényebb lesz a kibővített EU
A május 1-jei bővítés után a 25 tagú EU-ban 160 millióval többen laknak majd, mint az Egyesült Államokban. Magyarország a második legnagyobb csatlakozó ország. A tíz új tag felvételével nő az EU nemzeti összterméke is (GDP), igaz, csak 4,8 százalékkal. Magyarország az Unió GDP-jének mindössze 0,7 százalékát adja majd, azaz minden 142-143 euróból, amelyet az EU-ban termelnek csak 1 jön a magyar gadaságból.
Az új tagállamok belépésével az unió lakossága 74 millióval (csaknem 20 százalékkal), 455 millió főre nő. Az EU-ban így 160 millióval többen élnek majd, mint az Egyesült Államokban. Az új tagok közül a népességszámot tekintve Magyarországnál csak Lengyelország nagyobb. A csatlakozó országok minden hetedik állampolgára magyar lesz, az EU-ban azonban minden magyarra ötven nem magyar jut.
A csatlakozással az EU nemzeti összterméke (GDP) 4,8 százalékkal lesz nő. A 25 tagú EU GDP-jének több mint 95 százalékát az eddigi 15 tagország termeli. Az Egyesült Államok GDP-je ennél bő 15 százalékkal nagyobb, mint a kibővített EU-ban - derül ki az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának összegzéséből. Magyarország mindössze 0,7 százalékkal járul hozzá a 25 tagállam GDP-jéhez, tehát az Unióban termelt minden 142-143 euróból csupán egyetlen keletkezik hazánkban.
A bővítés után az egy főre jutó GDP átlagosan 9 százalékkal csökken, mint az 15 tagú EU-ban. Az egy főre jutó GDP Magyarországon alig több mint fele (53 százaléka) a tizenötök átlagának. A velünk együtt csatlakozó országok közül Szlovénia 69, Csehország 62, Lengyelország viszont csak 41 százalékát érte el a korábbi tagországok egy főre jutó GDP-jének. Az Egyesült Államokban az egy főre jutó nemzeti össztermék 37 százalékkal haladja meg a tizenöt tagú EU átlagát.
Magyarországon a 25 éven felüli lakosság 14 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel ez az arány 20 százalék felett van mind a jelenlegi mind a kibővített unióban. Az uniós statisztika szerint viszont Magyarországon a GDP 5,15 százalékát fordítják felsőfokú oktatásra, ez az arány megegyezik az Egyesült Államokkal és valamivel meghaladja mind a jelenlegi, mind a kibővített Unióban számított arányt.
A kutatási-fejlesztési ráfordítások tekintetében jelentős a lemaradásunk. Az Eurostat adatai szerint Magyarország a nemzeti össztermék 0,95 százalékát fordítja K+F kiadásokra, s ez csak fele a kibővített EU átlagának, amely alig valamit csökken az új tagok felvételével. Igaz viszont, hogy a csatlakozó országok közül csak kettőben Szlovéniában (1,57 százalék) és Csehországban (1,30 százalék) magasabb az arány. ugyanakkor az Egyesült Államokkal szemben - ahol a GDP 2,74 százaléka megy kutatásra és fejlesztésre - az új tagok belépésével nő az EU hátránya.