\"Porból lettünk, porrá leszünk\"
-
#2212
Árván született galaxisközi csillaghalmazok
Szerző: Derekas Aliz | 2008. január 09., szerda
A Hubble Űrtávcső különleges kék csomókat bontott csillagokra három kölcsönható galaxis közötti űrben, távol minden klasszikus csillagkeletkezési régiótól.
Nem minden nap fedez fel az ember különleges kék csomókat az űrben – különösen akkor egyedi a dolog, ha egymással kölcsönhatásban álló galaxisok közötti térben bukkanunk rá a 200 millió évvel ezelőtt kialakult fiatal csillaghalmazokra. A Hubble Űrtávcső rendkívüli érzékenységének köszönhetően pontosan ez történt most az M81 spirális galaxis környékén.
![]()
Az M81 és M82 galaxisokat összekötő anyagívben halvány kék csomókként látszanak a 200 millió évvel ezelőtti kölcsönhatás eredményeként keletkezett fiatal csillaghalmazok (balra: a GALEX ultraibolya űrtávcső felvétele; jobbra: a HST részletképei).
Soha korábban nem láttunk még ennyire ritkán benépesült környezetben hasonló "kék csomókat" (blue blobs), melyekben több tízezer naptömegnyi anyag található fiatal csillagok alakjában. A csomók tömege meghaladja a Tejútrendszer legnagyobb nyílthalmazainak tömegét, viszont a gömbhalmazokétól messze elmarad. Mivel látszólag nem tartoznak semmilyen galaxishoz, árván töltik napjaikat az űrben, s a csillagaik által a fúziós reakciókban letermelt nehéz elemeik minden akadály nélkül beszennyezik a galaxisközi űrt. Lehetséges, hogy a korai világegyetem is ugyanígy szennyeződött be az első csillaggeneráció fúziós végtermékeivel.
A most talált kék csomókat az teszi különlegessé, hogy 12 millió fényév távolságban, három galaxis (M81, M82 és NGC 3077) ütközése nyomán létrejött gázhíd mentén találhatók. Az Arp-ív néven is ismert alakzat azonban nem olyan környezet, ahol csillaghalmazok léte várható, mivel a benne levő anyagmennyiség messze nem elégséges intenzív csillagkeletkezés fenntartására. A Hubble felvételei alapján a most talált csomók mintegy öt Orion-ködnyi anyagot tartalmaznak, s a feltevések szerint a galaxisok 200 millió évvel ezelőtti erős kölcsönhatásához köthetők.
A Hubble mérései alapján sikerült megbecsülni a halmazok csillagainak korát. Legtöbb égitest kb. 200 millió éves, de van köztük alig 10 millió éves, nagyon fiatal objektum is. A legidősebbek kora éppen megegyezik a három galaxis 200 millió évvel ezelőtti ütközésének időpontjával, amiről a közöttük levő Arp-ív árulkodik, így kézenfekvő összekötni a csillagkeletkezés beindulását és a galaxisok ütközését. Feltehetően az ütközés során a csillagközi gázban fellépő turbulenciák váltották ki az erős csillagkeletkezést, ami a korai Univerzumban sokkal gyakrabban lejátszódó esemény lehetett.
Forrás: STScI-PR-2008-02
