\"Porból lettünk, porrá leszünk\"
  • Landren
    #2142
    Hová tűntek az Uránusz gyűrűi?
    Szerző: Kovács József | 2007. augusztus 24., péntek

    Felfedezése óta először figyelhető meg pontosan éléről az Uránusz gyűrűrendszere – mint azt a Hubble Űrtávcső felvételei is tanúsítják.


    Mellékelt képünkön a Hubble Űrteleszkóp felvételei láthatók az Uránusz gyűrűrendszeréről. A felvételsorozat érdekességét az adja, hogy 2007/2008 során a gyűrűrendszer a Földről nézve három alkalommal is teljesen az éléről látszik. A jobb oldali kép – a legjobb megfigyelési alkalmat kihasználva – 2007. augusztus 14-én készült a HST WFPC2 (Wide Field Planetary Camera 2) műszerével.



    A Hubble Űrteleszkóp felvételei az Uránusz gyűrűrendszeréről.
    (NASA, ESA, M. Showalter – SETI Institute)

    A képen az éléről látható gyűrűrendszer két tüskeként mutatkozik a bolygó felett és alatt. Közvetlenül a bolygó képe mellett azért nem látható a gyűrűk íve, mert az Uránusz fényes korongját kitakarták a felvétel készítése közben, bár a maradék hatása azért még megfigyelhető a gyűrűk melletti lebenyszerű – nem valódi – képződményként. A bolygó sokkal rövidebb expozícióval készült színes képét később montírozták a gyűrűk képére, hogy érzékeltessék az Uránusz és a gyűrűrendszer relatív méretét és helyzetét.

    Miközben az Uránusz a 84 éves keringési idejű pályáját a Nap körül rója, a Földről nézve a gyűrűrendszer 42 évenként kerül olyan pozícióba, hogy az éléről látszik. A legutóbbi ilyen alkalommal azonban a csillagászok még nem is tudtak a gyűrűk létezéséről! Csak 1977-ben fedezték fel őket, de 1986 januárjáig – amikor a Voyager-2 űrszonda elrepült a bolygó mellett, s lefényképezte a gyűrűket – csak közvetett észlelések álltak rendelkezésre róluk, létüket csak az időközönként eltakart csillagok fényének gyengülése jelezte. Az első használható távoli felvételeket a Hubble készítette a világűrből, de az adaptív optikáknak köszönhetően ma már földi teleszkópokkal is hasonlóan jó minőségű képek nyerhetők a közel 3 milliárd kilométeres távolságban lévő bolygóról és gyűrűiről.

    Mivel a gyűrűket éppen 30 évvel ezelőtt fedezték fel, a mostani az első lehetőség, hogy élükről láthatjuk őket. A Föld Nap körüli pályájának paraméterei miatt egy ilyen "szezonban" három kedvező lehetőség adódik. Idén az első 2007. május 3-án, a második 2007. augusztus 16-án következett be, a harmadik pedig 2008. február 20-án lesz. Bár ez utóbbi alkalommal a bolygó már a Nap mögött fog tartózkodni, a 2007. december 7-ét követő napokban még minden nagy teleszkóp (Keck, HST, VLT, Palomar-hegyi 5 m-es) észlelési terveiben szerepel a gyűrűk megfigyelése. December 7-én a gyűrűrendszer éppen a Nap irányából lesz éléről látható.

    A megfigyelésekből azt is kimutatták, hogy a mikron méretű porszemcsékből álló gyűrűk jelentősen megváltoztak a Voyager-2 21 évvel ezelőtti megfigyeléseihez képest. A kutatók remélik, hogy a HST adatainak további elemzésével megtalálhatják azokat a további piciny holdakat is, melyek hatására az apró szemcsés törmelék különálló gyűrűkbe rendeződött.

    Forrás: STScI-2007-32