\"Porból lettünk, porrá leszünk\"
-
#2080
Megmérték a legnagyobb törpebolygó tömegét
Szerző: Derekas Aliz | 2007. június 15., péntek
Az Eris nevű törpebolygó nemcsak átmérőjével, hanem tömegével is felülmúlja a 76 évig kilencedik bolygónak tekintett Plutót.
Mint arról közel egy éve hírt adtunk, a Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. közgyűlése újrakategorizálta Naprendszerünk bolygóit és egyéb égitestjeit. Ezek alapján maradt nyolc bolygó a Naprendszerben, míg a Pluto elvesztette korábbi státusát és egy új kategória, a törpebolygók első példánya lett. Rajta kívül ebbe a csoportba tartozik a főövbeli Ceres és a Neptunuszon túli legnagyobb Kuiper-objektumok. Még tavaly, a bolygófogalom újradefiniálása előtt mutatták ki az Űrtávcsővel, hogy a 2005-ben felfedezett Eris – korábban Xena – a Plutónál is nagyobb átmérőjű égitest (nem kis mértékben ez váltotta ki a tavaly nagy visszhangot keltő eseményeket), most pedig koordinált megfigyelési kampánnyal azt is kiderítették, hogy tömege mintegy negyedével több a Pluto tömegénél, azaz minden szempontból a jelenleg ismert legnagyobb égitest a Naprendszer külső tartományaiban.
Az Eris tömegének megmérését az tette lehetővé, hogy van egy kísérője: Dysnomia nevű holdja közel körpályán, bő két hét alatt járja körbe. M. Brown (Caltech) és munkatársai a Hubble Űrtávcső és a Keck Obszervatórium együttműködésével végigkövették a két égitest 16 napos periódusú mozgását a közös tömegközéppont körül. Ebből és a pontos pályaméretből ki lehet számítani az Eris tömegét, ami az eredmények szerint 1,27-szer múlja felül a Pluto tömegét. Átmérőjét is ismerve adódik az égitest sűrűsége, ami 2,3 g/cm3. Ez az érték hasonló a Pluto, a 2003 EL61 (egy másik furcsa Kuiper-objektum), valamint a Neptunusz Triton nevű holdjának sűrűségéhez, azaz utóbbiről egyre nagyobb valószínűséggel állíthatjuk, hogy a Kuiper-övből befogott test. Emellett a kapott sűrűség arra is utal, hogy ezek az objektumok nem csupán jégből állnak, hanem valamennyi szilárd közetet is tartalmazniuk kell.
![]()
A Dysnomia pályája az Eris körül a HST felvételén (észak felfelé, kelet balra).
A legelfogadottabb elméletek szerint a Dysnomia az Eris és egy másik Kuiper-objektum ütközése nyomán született, hasonlóan pl. a Pluto Charon holdjához. Ezt a hold pályájának közel kör alakja is alátámasztja, mivel befogott égitestként sokkal elnyúltabb pályán kellene keringenie.
![]()
Fantáziakép az Eris és Dysnomia rendszeréről.
Forrás: STScI-PR-2007-24
