\"Porból lettünk, porrá leszünk\"
-
#2073
Az univerzum legizgalmasabb bolygói
A csillagászat egyik legfiatalabb altudománya az exobolygó-kutatás. Naprendszerünkön kívüli bolygókat nem egyszerű felfedezni (eddig csak pár százat találtak a kutatók), viszont szinte mindegyik újabb megmagyarázhatatlan rejtélyekkel szolgál a tudománynak. Az Index top10-es listája az univerzum legérdekesebb bolygóiról.
Az első
![]()
Forrás: NASA, ESA, G. Bacon (STScI)
Az első Naprendszeren kívüli bolygót, a Pegazus csillagképben található 51 Pegasi b-t, tudományos becenevén Bellerophont (a pegazust megszelídítő görög hős) 1995-ben fedezték fel. A "forró Jupiterek" osztályába tartozik, azaz a tömege a Jupiteréhez mérhető, de a napjához nagyon közel kering. A gázóriás a felfedezése idején ellentmondott a csillagászok elméleteinek a bolygók keletkezéséről, ezért sokáig anomáliának tartották az egész forró Jupiter jelenséget - bár azóta tucatnyi hasonló bolygót fedeztek fel, máig nincs általánosan elfogadott magyarázat a létezésükre, ugyanis ekkora bolygóknak elvileg csak a napjuktól nagy távolságban illene kialakulni.
A legközelebbi
![]()
Forrás: Photo Credit: NASA, ESA, G.F.
BenedictA 2000-ben felfedezett Epsilon Eridani b tőlünk alig tíz fényévre kering a napja körül; ez annyira közel van, hogy már nagyon keveset kell a technológiának fejlődnie ahhoz, hogy lefényképezhetővé váljon teleszkópon keresztül. A rendszer igen népszerű a sci-fi irodalomban: az Asimov-féle Alapítványban itt találnak új otthonra a Földről kivándorló első telepesek, a Star Trekben pedig itt található a Vulkán bolygó, Mr. Spock otthona. A valóságban az Epsilon Eridani b nem igazán alkalmas az életre: a nagyjából a Jupiter méretével és tömegével rendelkező gázbolygón elviselhetetlenül nagy gravitáció és hideg fogadná az űrhajósokat.
A halálraítélt
![]()
Forrás: ESA, A. Vidal-Madjar, NASA
A hivatalosan HD 209458 b-ként anyakönyvezett, egyébként Osiris néven ismert bolygó tőlünk 150 fényévre, a Pegazus csillagképben található. A gázóriás extrém közel kering a napjához (7 millió kilométerre, 22-szer közelebb, mint a Föld a Naphoz), és a napszél lassan, de biztosan elfújja az atmoszféráját. A tudósok számításai szerint a bolygó másodpercenként tízezer tonna anyagot veszít - igaz, van miből, hiszen a tömege a Föld 220-szorosa.
A legforróbb
![]()
Forrás: NASA
A HD 149026b kódnevű égitestet alig néhány hete fedezték fel amerikai csillagászok. Ez az univerzum eddig ismert legforróbb bolygója: a tudósok számításai szerint a felszínén a hőmérséklet 1800 és 2200 Celsius-fok között ingadozik. Bár a bolygó a napjához mintegy huszonötször közelebb kering, mint a Nap-Föld távolság, ez önmagában még nem lenne ok ilyen magas hőmérsékletre. A jelenség hátterében a bolygó nagy sűrűségét (az égitest szilárd, a magja 90-szer nehezebb a Földénél), és a légkörében található titán-oxidot (ami elnyeli a fényt, és ezzel fűti a bolygót) sejtik.
A sietős
![]()
Forrás: NASA, ESA, A. Schaller (STScI)
A 2006-ban felfedezett SWEEPS-10 nevű égitest az USPP (ultrarövid keringési idejű) bolygócsalád bajnoka: a napjától mindössze 1,2 millió kilométerre kering (ez a Föld-Hold távolság háromszorosa), és tíz földi óra alatt kerüli meg azt, tehát egy földi év alatt 877 évet teker a képzeletbeli naptárán. Ilyen közelségnél a központi csillag gravitációja általában magába szippantja és elpusztítja a bolygókat. A SWEEPS-10 hatalmas tömegű, és alacsony sűrűségű gázóriás, a napja pedig rendkívül hűvös és halvány, így kerüli el ezt a sorsot.
A heves jeges
![]()
Forrás: NASA
Nemrég járta be a világsajtót a legújabb egzotikus exobolygó, a GJ 436 b sztorija. A bolygót már 2004 óta ismerik a csillagászok, ám csak most derült fény a különlegességére: arra, hogy vízből áll, illetve a víz különféle halmazállapotú változataiból. A 300 fokos felszínen gőz formájában található a víz, majd a bolygó magja felé haladva még melegebb, ám a nagy nyomás miatt mégis szilárd, jégszerű anyaggá változik.
A kétarcú
![]()
Forrás: NASA/JPL-Caltech/R. Hurt (SSC)
Az Upsilon Andromedae b-t az első exobolygók között fedezték fel a csillagászok 1996-ban. A planéta különlegessége, hogy mindig ugyanazt a felét mutatja a napja felé, akárcsak a Hold a Föld felé, így egy állandó árnyékos, és egy napos féltekéből áll: a jég és a tűz birodalmából. A napos oldalon 1400-1600 Celsius-fok a felszíni hőmérséklet, míg az árnyékoson a fagypont alá is süllyedhet. Ez a legnagyobb hőmérsékletkülönbség, amit valaha egy bolygón tapasztaltak a csillagászok. Egyébként az Upsilon Andromedae b is "forró Jupiter" típusú gázóriás, tehát a tudomány jelen állása szerint nem szabadna ott lennie, ahol van.
A legfiatalabb és legöregebb
![]()
Forrás: NASA/JPL-Caltech/R. Hurt (SSC)
2004-ben, a Bika csillagképben fedezték fel az eddig ismert legfiatalabb bolygót a csillagászok: a CoKu Tau 4 mindössze egymillió évvel ezelőtt született. A bolygó tőlünk 420 fényévnyire kering a napja körül egy csillagporfelhőben. A tudósok először a nagyjából tíz Föld-Nap távolságnak megfelelő átmérőjű lyukat fedezték fel a felhőben, ahonnan a születő bolygó gravitációja magába szívta az anyagot, és ebből következtettek a bolygó létezésére. A színképelemzés később kimutatta, hogy valóban egy kozmikus léptékekben csecsemőkorú bolygót találtak.
![]()
Forrás: NASA, H. Richer (U. British Columbia)
A legvénebb ismert bolygó ezzel szemben csaknem az univerzummal egyidős: 12,7 milliárd éves. Az aggastyán becsületes neve PSR B1620-26, és az M4 jelű galaxisban tengeti nyugdíjas éveit, tőlünk 7200 fényévre - ezzel a legtávolabbi ismert exobolygó is egyben.
A magyarok
A Harvard-Smithsonian asztrofizikai központban dolgozó magyar csillagászcsoport eddig két exobolygót fedezett fel, a HAT-P-1b-t, és a HAT-P-2b-t. Mindkét gázóriás különleges azon felül is, hogy hazánk fiai találtak rájuk: előbbi a legnagyobb méretű és egyben legkisebb sűrűségű, utóbbi a legnagyobb sűrűségű, és a leghosszabb keringési idejű a fedési exobolygók családjában (ezek azok a bolygók, amelyek a mi irányunkból nézve elhaladnak a napjuk előtt, és az ilyen fedési periódusokban teleszkóppal tanulmányozhatók).
A második Föld
![]()
Forrás: NASA/JPL-Caltech
2007 áprilisának végén fedezte fel egy svájci-francia-portugál csillagászcsoport a Gliese 581c-t, az univerzum jelenlegi legizgalmasabb bolygóját. A bolygó különlegessége, hogy teljesen Föld-szerű, és a felszínén a hőmérséklet igen stabil, 0 és 40 Celsius-fok között mozog, ami éppen beleesik abba a nagyon szűk tartományba, ahol a víz folyékony halmazállapotú - ez pedig jelenlegi ismereteink szerint az élet kialakulásának egyik kulcsa. A bolygó a Naprendszertől húsz fényévnyire, a Mérleg csillagképben található, és a lelkes tudósok szerint minél hamarabb űrszondákat kellene küldenünk felé.
