\"Porból lettünk, porrá leszünk\"
-
#2057
Gázt pöfékelő barna törpe
2007. május 28., hétfő, 23:00
Egy kis tömegű barna törpétől kiinduló anyagsugár az objektum keletkezési körülményeiről is árulkodik.
Az anyagsugarak, avagy jetek (ejtsd: dzsetek) számos csillagászati objektumnál előfordulhatnak. A legismertebbek a fekete lyukakhoz kapcsolódó anyagsugarak, ahol a központi objektum felé egy ún. akkréciós (tömegbefogási) korongban spirálozik az anyag. Ez befelé haladva felforrósodik, és kis része a magas hőmérséklet, valamint különböző elektromágneses hatások miatt a korongra merőlegesen távozik. Az ekkor kilökődő két, ellentétes irányú anyagsugarat bipoláris jetnek is nevezik.
![]()
Fantáziarajz az anyasugarat produkáló barna törpéről (ESO)
Mai ismereteink alapján akkréciós korongok több eltérő környezetben is előfordulnak. Ilyenek a csillagtömegű- és a szuper-nagytömegű fekete lyukak, a neutroncsillagok, a protocsillagok (születőben lévő csillagok), illetve néhány, társával kölcsönható fősorozati csillag is.
A 2MASS1207-3932 jelű barna törpét az ESO VLT távcsövével az ultraibolya tartományban tanulmányozták. A 24 Jupiter-tömegű objektum a TW Hydrae asszociáció nevű csillagcsoporthoz tartozik. Társa egy 5 Jupiter-tömegű égitest, azaz egy exobolygó. (Utóbbi volt egyébként az első közvetlenül is megörökített Naprendszeren kívüli bolygó.) 2006-ban derült ki, hogy a barna törpe körül egy anyagkorong is található, és azonnal felvetődött, hogy abból anyagsugár is kiindulhat.
A képződményt nemrég sikerült is azonosítani. Sokkal kisebb és halványabb, mint a fent említett objektumoknál korábban megfigyelt anyagsugarak, hossza látszólag csak 0,1 ívmásodperc, azaz nagyságrendileg egymilliárd kilométer - ez nem sokkal nagyobb, mint a Jupiter közepes naptávolsága. A kiáramló anyag sebességére pedig néhány km/s-os értéket kaptak a szakemberek.
A most megfigyelt jelenség részben a protocsillagoknál tapasztaltra hasonlít, ahol az anyagsugár a gáz beáramlásának és a protocsillag növekedésének "mellékterméke". Elképzelhető, hogy a jelenség itt is a csillagokhoz hasonló tömegnövekedésre utal - tehát a barna törpénél is jellemző lehet a csillagközi térből történő anyagbefogás. Mivel a 2MASS1207-3932 kora mindössze kb. 8 millió év, elképzelhető, hogy a barna törpék élete elején jelentkező, anyagsugár-kibocsátó fázist képviseli. Társa is a csillagokhoz hasonló módon keletkezett; mivel túl messze van a főkomponenstől, nem jöhetett létre a nagyobb társa körüli korongból.
Ez egyébként a második olyan barna törpe (tömegével pedig a legkönnyebb égitest), amelynek környezetében anyagsugarat azonosítottak. A megfigyelés egyben azt a lehetőséget is felveti, hogy akár a Jupiterhez hasonló bolygók is produkálhatnak ilyen anyagsugarakat születésükkor. Ez pedig a formálódó bolygórendszer jellemzőit befolyásolhatja.
Kereszturi Ákos
