\"Porból lettünk, porrá leszünk\"
-
#1987
A telihold mérete
2007. március 10., szombat
"Miért van az, hogy olykor a teliholdat egészen nagynak és közelinek látjuk, máskor meg magasan fent, apróbbnak és távolinak? Valóban néha közelebb van hozzánk a Hold, vagy csak optikai csalódás?"
Holdunk, hasonlóan a legtöbb naprendszerbeli égitesthez, nem tökéletes körpályán, hanem ellipszis alakú pályán kering. Bár átlagos távolsága mintegy 384000 km, akár 363000 km-re megközelítheti a Földet, illetve maximálisan 406000 km-re távolodhat el. Ez a távolságkülönbség a Hold látszó méretében is megmutatkozik. A jelenség a következő képeken jól megfigyelhető:
![]()
![]()
(Forrás: APOD)
A Hold pályája ezen felül nem esik egy síkba sem a Föld egyenlítőjével, sem a Föld keringési síkjával, az ekliptikával. A Hold pályája ez utóbbival mintegy 5 fokos szöget zár be. (A pályának ez a dőlése okozza, hogy nem figyelhetünk meg minden újholdkor napfogyatkozást, és minden teleholdkor holdfogyatkozást – a Hold hol "alatta", hol "felette" tartózkodik a Nap-Föld egyenesnek.)
Maga az ellipszispálya is körbefordul a Föld körül mintegy 18 éves időszak alatt, emiatt lehetséges, hogy a telehold a pálya más-más pontján következik be, vagyis a delelő telehold látóhatárunk felett igen magasan, de nagyon alacsonyan is látszhat. Magyarországról (azaz az északi féltekéről) a Hold télen magasan delel, mivel ilyenkor az északi félteke "elfelé" dől a Naptól, így az éjszakai oldalról a Naptól épp ellenkező irányban levő Hold a horizont felett magasabban látszik (különösen magasan delelhet, ha a Hold éppen északi irányba legmesszebb távolodott az ekliptika síkjától). Ennek ellentéte következik be nyáron.
Ezek mellett némi optikai csalódás is közrejátszik: a horizont közelében "van mihez hasonlítani" szemünknek a Hold méretét, míg magas delelés esetén erre nincs lehetőség.
