\"Porból lettünk, porrá leszünk\"
-
#1983
CoRoT Űrtávcső: út a csillagok belsejébe és új világok felé
2007. március 07., szerda
A CoRoT űrprogramban résztvevő Magyar Asztroszeizmológiai Csoport tevékenységéről kaphatnak első kézből információt az érdeklődők március 12-én az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetében.
felhívás
2006. december 27-én sikeresen útjára indult Bajkonurból a CoRoT (Convection, Rotation and planetary Transits; Konvekció, forgás és bolygóátvonulások) űrtávcső. A tisztán tudományos célt szolgáló űreszköz a csillagok belsejét vizsgálja, csillagokban terjedő hanghullámok okozta felszíni fényváltozások megfigyelésével. Az eljárás a Föld belsejét vizsgáló szeizmológiával rokon, ezért asztroszeizmológiának nevezik. Az űrtávcső pontos mérései lehetővé teszik, hogy csillagok olyan elhalványodásait is kimutassa, amit a Földnél kicsivel nagyobb, de ahhoz hasonló bolygók csillagkorong előtti átvonulása okoz. A CoRoT az első űrprogram, amivel távoli csillagok körül keringő ilyen új világok fedezhetők fel – az előzetes becslések szerint 10-40 ilyen felfedezés várható.
A CoRoT eredményei későbbi űrprogramok számára is tapasztalatokkal szolgálnak, pl. az ESA DARWIN projektjéhez, amely egy 4-5 űreszközből álló flotillával keres majd olyan bolygókat, ahol az élet lehetséges.
![]()
A legközelebbi csillag, a Nap esetében, és a legjobb műszerekkel is csak annak külső 400 km-es rétegébe láthatunk be közvetlenül (leszámítva a neutrinóknak a Nap magjából származó információját). Az ESA SOHO űrtávcsöve már évek óta méri a Nap felszíni rezgéseit, amivel a magzati ultrahangokhoz hasonlóan a Nap belsejébe is bepillanthatunk. A CoRoT az első európai űrtávcső, ami a SOHO elvéhez hasonlóan képes a csillagok belsejébe látni. A CoRoT tudományos eredményei lényeges ismereteket adnak ahhoz, hogy a Napot más csillagokkal összehasonlíthassuk, és betekinthessünk a Nap jövőjébe. A csillagok belsejének megismerése nagyon fontos ahoz, hogy közelebb jussunk energiatermelésük és fejlődésük megértéséhez. A csillagok hosszú távon stabil energiatermelése hozza létre az élet kialakulásához szükséges tartományokat a távoli naprendszerekben. A CoRoT két eltérő kutatási területe az élet lételemét jelentő csillagfény és a lakható bolygók vizsgálatával kapcsolódik egységbe, de mindkét területhez elengedhetetlen a csak a földi légkörön kívül megvalósítható, nagy pontosságú mérés.
A Francia Nemzeti Űrügynökség (CNES) vezetésével nemzetközi összefogás keretében megvalósuló űrprogram újabb fontos állomásához érkezett: a kalibrációs feladatok végeztével 2007. február 3-án megkezdte a tudományos méréseket. Ez ad aktualitást a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetében március 12-én tartandó CoRoT-napnak. A Magyar Asztroszeizmológiai Csoport Dr. Paparó Margit vezetésével 2005 eleje óta vesz részt a CoRoT fotometriai előkészítő munkájában. A csoport a Magyar Űrkutatási Irodán keresztül ESA társult tagországként csatlakozott a programhoz. A CoRoT Nap francia és olasz kollégák részvételével összefoglalja a Magyar Asztroszeizmológiai Csoport kétéves szerteágazó tevékenységét.
Az előadásokon bemutatják a CoRoT űrtávcső első megfigyelési időszakának két kiválasztott fő célpontját. Egy delta Scuti típusú (HD 181555) és egy béta Cephei típusú (HD 180642) csillag lehetséges rezgéseinek frekvenciája és amplitúdója a csillag működésének olyan fontos paramétereit szolgáltatja, mint a csillagmag mérete és kémiai összetétele, az égitest belső forgása és az energia csillagon belüli terjedésének eltérő tartományai (sugárzási és konvekciós hőáramlás).
A rendezvényen ismertetik a nemzetközi versenyben sikert elért hazai pályázatukat egyes csillagok speciális rezgési állapotairól. Bemutatják a CoRoT-programban születő nagy adatbázisok kezeléséhez elengedhetetlenül szükséges számítógépes eljárásokat. Az egész napos előadássorozat szemlélteti, hogy a változócsillagok földi bázisú kutatásában hagyományokkal rendelkező kutatóintézet hogyan jut a jövőbe vezető úthoz, az űrcsillagászathoz.
