\"Porból lettünk, porrá leszünk\"
-
#1982
Új eredmények a Föld-Nap kapcsolatokról
2007. március 6., kedd, 0:29
A Nemzetközi Heliofizikai Év keretében egyhónapos előadássorozat kezdődik a Polaris Csillagvizsgálóban. A meghívott szakemberek a Napnak a Földre kifejtett hatásaival kapcsolatos új felfedezéseket tekintik át.
A Nap és a Föld közötti fizikai kapcsolatokat, azon belül is az ún. koronakitörések jellemzőit vizsgálják a nemrég startolt STEREO-űrszondapárossal. Ez a két szonda bolygónkkal azonos pályán, a Föld előtt, illetve mögött haladva figyeli csillagunkat, és képes a Napból kiáramló anyag térbeli viselkedését tanulmányozni.
2007. január 25-26. között egy nagy koronakitörést rögzített a két űreszköz. Az esemény jellemzőit a két eltérő helyről készült mérések alapján pontosan tudták rekonstruálni. Ez volt az első alkalom, amikor sikerült egy koronakitörést a keletkezésétől a kirobbanáson keresztül a távolodás fázisáig folyamatosan megfigyelni. A kidobódott részecskefelhő legalább 1200 km/s sebességgel indult, majd később némileg lassult. A sikeres megfigyelések egyik "mellékterméke" a McNaught-üstökös csóvájának megörökítése volt.
A koronakitörések megismerésében komoly előrelépést hozhat a STEREO, a nagyenergiájú jelenség sok jellemzőjéről ugyanis alig van ismeretünk. A részecskefelhők térbeli viselkedésének tanulmányozása közelebb vihet bennünket annak megállapításához, hogy a felhők útjuk során hol és miként lassulnak le jelentősen.
Az alábbiakban a STEREO első felvétele látható, amelyen egy koronakitörés mutatkozik (a fotót még 2006. december 9-én rögzítette a SECCHI/Cor2 detektor). A Nap képét bal odalon a koronagrágf központi eleme takarta ki, hogy az érzékelőre ne jusson túl erős sugárzás. Központi csillagunk méretét a fehér gyűrű jelzi. Maga a kilövellt anyagtömeg jobbra látható, melynek elvégződése enyhén megcsavarodott - feltehetőleg a benne lévő mágneses tér következtében.
![]()
A 2006. december 9-én rögzített koronakitörés képe (NASA)
A két STEREO-szonda tökéletes állapotban van, üzemelésük a tervek szerint halad. A hivatalosan három év élettartamúra tervezett program jelenlegi fázisában a szondák üzemanyagtartályában lévő hajtóanyag akár egy évtizedre is elegendő, amellyel rendszeresen pontosítani képesek a pozíciójukat. Szintén az űr-időjárás előrejelzés terén tevékenykednek a nemrég startolt THEMIS-műholdak.
Kereszturi Ákos
