Pepito#80
Sajnos lezert nem lehet a technika mai allasa szerint hasznalni nagy (ertsd: interplanetaris) tavolsagokra.
A lezer egyetlen elonye a nagyobb hullamhosszusagu radiofrekvencias jelekkel szemben az, hogy a nyalab nagyon osszetarto, hasonlo merteku osszetartast RF hullamhossz tartomanyban nem lehet elerni. A gyakorlatban nem lehet vegtelen nyeresegu antennat epiteni, mert vegtelen nagy mereture adodna, ami helybol nonszensz. A hullamhosszhoz valo viszonyban ez eleg jo kezelitessel megvalosul a lezernel, ezert is tunik olyan oszetartonak a nyalab.
Van a vevo antennaknak egy olyan parametere, amit hatasos keresztmetszet hivnak. A detektor (antenna) az ezen a feluleten ataramlo energiat kepes elektromos jelle alakitani. Ez a hatasos keresztmetszer (elvileg) kiszamolhato minden vevo antennara es hullamhosszra, legyen az parabola antenna, drotkerites, a szokol radio ferritantennaja, ...no es persze a lezer-detektor.
Es a lezer hatranya vetel oldalon pont az, ami elony volt adas oldalon: a kis hullamhossz. A gyakorlatban nem tudunk (nem eri meg) akkora hatasos keresztmetszetu lezer-detektor epiteni, hogy a kommunikacio gazdasagosan megvalosulhasson. (ok, ne legyen 70 meter atmeroju kor, csak legyen 10*10 meteres felvezeto detektor).
Masik hatrany szinten a remek nyalabosszetartasbol fakad. Nagyon komoly rendszer kell nyalab celon tartasahoz. Mikronos vibracio az adonal kilometers hibat okozhat a celpontban.
Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy kommunikacio nem letezik zaj nelkul. A jel/zaj viszony minden kommunikacios rendszernek egyik kulcsparametere.
Az a frekvencia tartomany, amit a lezer kommunikacios eszkozok hasznalnak, mar hasznalt sajnos. A vilagegyetem mar csak igy mukodik. Ultraibolya iranyba nem eri meg menni egyelore. Azt a hullamhosszat meg csak most kezdik hasznalni a Blu-Ray eszkozokben. No es persze a raketa elharito rendszerek lezereiben. :)
Az elerheto adatatviteli sebesseg sok egyeb parameter mellett szorosan osszefugg az eszkozok, tipikusan a vevo (bemeneten merheto) jel/zaj viszony mertekevel. A lezer detektorok ebben sajnos nem tul jok. Le kellene huteni oket rendesen, hogy ez a parameter javuljon. Ez ismet csak nem eri meg gazdasagilag.
Nagyobb adatatviteli sebesseg eleresehez nagyobb csatorna kapacitas kell, ami nagyobb savszelesseget jelent az RF jelnel. Ennek az a kovetkezmenye, hogy az 1 bitre juto energiasuruseg a jel/zaj viszony ala mehet. (Pongyola voltam, bocs, de remelem ertitek, mit szeretnek mondani.) Ezt persze nagyobb ado oldali teljesitmennyel is lehet kompenzalni, de annak is van egy felso hatara mind gazdasagi, mind gyakorlati (mernoki) szempontbol.
Az infravoros tartomany nagyobb hullamhosszak fele nyitott, de annak hasznalatahoz meg nincs megfelelo technologiank. Majd a nanotechnologia fogja megnyitni azt a tartomanyt, amire sajnos meg varnunk kell.
Ez az egesz misszio valojaban zsonglorkodes a koltsegvetessel. Keresni kell egy gazdasagi szempontbol es mernoki megvalositas szempontjabol optimalis megoldast. A peremfeltetelek es preferenciak megvalasztasatol fuggoen vegtelen szamu optimalis megoldas letezhet. De ha egyszer ezek mar kotottek, akkor olyan nagyon sok lokalis szelsoertek mar nincs.