• BADE
    #343
    Egy kicsit részletesebben:

    NB I/B, férfiak

    A 22. forduló eredménye: Vitai Eger-Fekete Sasok – Fehérvár Kodolányi KC 107–98 (15–30, 40–23, 26–20, 26–25)

    Eger, körcsarnok, 800 néző. V.: Cziffra, Kis B.

    EGER: Kollár 7/3, UGHY 32/18, Kiss K. 7/3, HARTVICH 19, PRAZNOVSKY 21. Cs.: MITCHELL 21/3, Zsemlye, Bíró. Edző: Földesi Attila.

    FEHÉRVÁR: RUTKAI 17/9, DÁVID G. 16, GORSKI 29/3, Lánczos 14/6, PATAKI 19. Cs.: Dénes 3, Moharos. Edző: Tajti Zoltán.

    Az eredmény alakulása. 4. perc: 6–16, 8. perc: 6–25 (!), 13. perc: 30–38, 18. perc: 48–48, 25. perc: 72–57, 29. perc: 78–69, 32. perc: 83–80, 39. perc: 100–96.

    Rangadógyőzelemmel feledtette előző fordulóbeli nagykőrösi „eltévelyedését” a listavezető Vitai Eger-Fekete Sasok együttese, amely szombaton este jó iramú, változatos mérkőzésen múlta felül a tabella második helyén álló, s jó hírét ezúttal is igazoló Fehérvár Kodolányi KC csapatát. A találkozó egyes periódusában már idény eleji önmagukat idéző egriek különösen a középső negyedekben nyújtott ellenállhatatlan játékuknak köszönhetik az NB I/B-s mezőny egyik legjobb formában lévő alakulata elleni sikert, amely talán segít kilábalniuk az utóbbi időban tapasztalt hullámvölgyből.

    A nyitó felvonásban azonban alaposan ráijesztettek a találkozóra szép számmal kilátogató és ismét remek hangulatot teremtő szurkolóikra Földesi Attila tanítványai, akik úgy tűnt, képtelenek szabadulni az elmúlt heti váratlan kudarc okozta bénultságtól. Mind támadásban, mind védekezésben hibát hibára halmoztak ekkortájt a vendéglátók, a megilletődöttség legkisebb jele nélkül játszó fehérváriaknak ugyanakkor szinte minden megoldásuk sikerült. A nem egészen ilyen produkcióhoz szokott publikum döbbenten figyelte a már közel húszpontos hátrányban lévő (6–25) kedvencei vergődését, s ekkor gyaníthatóan igen kevesen fogadtak volna arra, hogy a nagyszünetben már Kolláréknál lesz az előny. Pedig így történt, a cserepadon kezdő Mitchellel „felmagasított” Sasok teljesítményében ugyanis a második negyedre száznyolcvan fokos fordulat állt be. A némileg visszaeső vendégeket egész pályán letámadó egriek addig meglehetősen pontatlan dobásai egyre gyakrabban jutottak el rendeltetési helyükre, különösen, ha a bokasérülése ellenére kiválóan játszó Ughy, a mezőnyből szinte alig tévesztő Hartvich, vagy a kisebb zsákoló-show-t rögtönző Mitchell volt a „feladó”. A félidő végére megszerzett kétpontos vezetés ugyanakkor mindennek volt nevezhető, csak megnyugtatónak nem, szemben azzal a 21–4-es szériával, amit a házigazdák a térfélcserét követően vágtak ki (76–59). A remekül küzdő dunántúliaknak azonban ez sem tudta kedvét szegni, s Gorski vezérletével a hajrában egyre közelebb lopóztak az ekkortájt főként Praznovsky kosaraival araszolgató, Bíró Balázs személyében egy régi-új játékost is bevető riválisukhoz. Az utolsó percre így 100–96-os állással fordultak a csapatok, azonban a végjátékban a mezőny legjobbja, Ughy Albert gondoskodott róla, hogy ne boruljon a papírforma.

    Földesi Attila: – A találkozó elejét ismét átaludtuk és tizenkilenc pontos előnyt ajándékoztunk ellenfelünknek. A második negyedtől azután végre elkezdtünk kosárlabdázni és az utolsó három játékrészt már fölényesen nyertük, tudomásul kell azonban vennünk, hogy egy mérkőzés negyven percig tart.

    Tajti Zoltán: – Csapatomat dicséri, hogy tartalékos összeállításban is szépen helytállt és egy színvonalas, gólgazdag mérkőzést tudott játszani a bajnokesélyes egriekkel. Ellenfelünk győzelméhez gratulálok és kívánom a Sasoknak, hogy az A-csoportban is megállják a helyüket.