-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#9606
Kémiai fegyverek
Az első komoly kémiai fegyverhasználat 1915-ben, Ypers-nél történt (de már 1914-ben a Francia, majd a Német tüzérség is használt szórványosan erős könnygáz töltetű gránátokat). A németek klórgázt engedtek ki a lövészárkaikból, és a megfelelő széljárás miatt az a szövetséges vonalak felé szált. Az angolok először azt hitték, hogy a németek a zöldes-sárga füstfelhő árnyékában akarnak rohamozni, ezért mindenkit az első vonalba rendeltek. A katonák torkát azonban hamarosan szörnyű kaparó érzés jelent meg, és égni kezdett a tüdejük, a klórgáz rövid idő alatt tönkreteszi a légzőszerveket, és az áldozatok gyakorlatilag megfulladnak. A szövetséges katonák közül sokan ekkor menekülni kezdtek a gázfelhő elől, azonban a németek nem jutottak sokra a gáz alkalmazásával: a német katonák haboztak belerohanni a gázfelhőbe, hogy a meggyengült szövetséges állásokat elfoglalhassák.
![]()
Klórgáz-támadás a levegőből fényképezve.
A vegyi fegyverek alkalmazása katonai szempontból igen hatásos, nemcsak könnyen használható és effektív gyilkolóeszköz, de ezen felül hihetetettlen mértékű a hatása a harci morálra. A támadás ráébresztette mindkét oldalt, hogy komolyan kell vennie a vegyi fegyverek elleni védekezést, ezért először primitív gázmaszkokat alkalmaztak (ami nem volt más, mint bizonyos nátrium vegyületekbe és glicerinbe mártott pamutálarc).
A szövetségesek közül az angolok reagáltak a leggyorsabban, Loos-nál a britek ellen fordult azonban a természet: miután elkezdték kiengedni a klórgázt, a szél megfordult, és a saját csapatok lövészárkai felé kezdett szálni a gázfelhő. Az eredmény: rengeteg brit, és viszonylag kevés német áldozat.
Az egyre hatásosabb gyilkos anyag utáni vadászat következő "terméke" a foszgén lett, a foszgén szintelen, enyhe, levágott fűhöz hasonló szagú gáz, amely szintén a légzőszerveket támadja meg, de szemben a klórral a tünetek sokszor csak órák múlva jelentkeznek. A foszgén további előnye volt, hogy 8 C°-on válik gázneművé, és folyékony állapotban viszonylag biztonságosan szállítható, gáznemű anyagként pedig a föld közelében marad, és gyorsan terjed szét - tehát ideális a lövészárkok támadásánál. A foszgént 1916-tól az első világháború alatt használták mind a szövetségesek, mind a németek.
Kis kitétel: az Osztrák-Magyar Monarchia is használt mérges gázt, mégpedig cianidot, amelyet tüzérségi lövedékkel jutattak az ellenséges állásokba.
![]()
Egy Amerikai katona gázmaszkban, valahol Franciaországban.
A harctéren azonban hamarosan megjelent a Mustárgáz, amely ellen azonban nem védett a gázálarc - ugyanis az erősen irritáló anyag a bőrön keresztül is hat. A mustárgázt a németek vetették be először a keleti fronton, és az anyag nagy előnye volt, hogy tüzérségi lövedékekkel jutathaták el a célpontba (míg a klór és foszgén gázokat a saját lövészárkaikból vagy azok mellett engedték ki). A mustárgáz hatásai döbbenetesek, az áldozat bőre felhólyagosodik, a szemei iszonyatosan fájni kezdenek és hány. A gáz a DNS-t károsítja jelentős mértékben, és hamarosan súlyos külső és belső vérzést okoz, a bőr égési sérüléseket szenved, a tüdő hörgőit tönkreteszi, és vakságot okoz, mindezek együtt olyan iszonyatos fájdalommal járnak, hogy a katonákat sokszor le kellett kötözni az ágyukhoz. Ugyanakkor a mustárgáz mérgezéseknek csak mintegy 20-25%-a volt halálos az első világháború alatt, ám a szerencsétlen áldozat 4-5 hét alatt szenvedett csak ki, förtelmes kínok között. A mustárgázzal ugyanakkor volt még egy probléma: a foszgénhez hasonlóan ez is a talaj közelében marad, viszont nem oszlik el olyan könnyen, így akár még egy héttel egy vegyi támadás után is veszélyes volt a lövészárkokba menni, amit a támadó szempontjából is figyelembe kellett venni.
![]()
Mustárgáz által megvakított angol katonák menetelnek vissza a frontvonalról.
Az első világháborúban a gáztámadások áldozatainak száma:
Ország: Nem halálos / Halálos
Britt birodalom: 180,597 / 8,109
Franciaország: 182,000 / 8,000
USA: 71,345 / 1,462
Olaszország: 55,373 / 4,627
Oroszország: 419,340 / 56,000
Németország: 191,000 / 9,000
Osztrák-Magyar M.: 97,000 / 3,000
Egyébb nemzetek: 9,000 / 1,000
______________________________________________________________________________
Összesen: 1,205,655 / 91,198
Az első világháború után a vegyi és biológiai fegyverek betiltását több ország is kezdeményezte, ám hosszas huzavona után csak 1925-ben írták alá az erről szóló egyezményt, amely Genfi egyezményként lett ismert (a 38 aláíró ország között nem találjuk meg az Egyesült Államokat és Japánt). Érdekesség, hogy a Genfi egyezmény értelmében a könnygáz katonai (háborús) használata is tiltott.
A második világháború előtt Japán vetett be vegyi fegyvereket észak-Kínában, noha a náci németország is gyártott vegyi fegyverek (1945-ig kb. 12000 tonnát), a második világháború alatt egy ország sem használt katonai célokra vegyi fegyvereket. Roosevelt elnök kijelentette, hogy bár nem írták alá a Genfi egyezményt, nem fogja vegyi fegyvereit (amely elsősorban mustárgázt jelentett) használni elsőnek, csak és kizárólag akkor veti be ezeket, ha az ellenfél tömegpusztító fegyverekhez nyúl.
Azonban mégis két érdekes aspektusa maradt a kémiai hadviselésnek a II.VH alatt. Az egyik egy erősen megkérdőjelezhető kisérletsorozat Kanadában történt, 1941 és 44 között, a Kanadai és az Angol védelmi minisztérium közös programjában 2000 "önkéntes" Kanadai katonát tettek ki különböző dózisú mustárgáz-mérgezésnek, hogy minél többet tudjanak meg a lefolyásáról és minél hatékonyabb védekezést tudjanak kikisérletezni ellene.
A másik pedig egy kvázi-baleset. Az Egyesült Államok (Roosevelt szavainak megfelelően) ugyan nem vetett be vegyifegyvert, de mindig a vonalak mögött tartott megfelelő mennyiségű készleteket, hogy azonnal és hatásosan válaszolhasson egy esetleges Német vagy Japán vegyi támadásra. 1943-ban egy amerikai szállítóhajót megtámadott a német légierő egy olasz kikötőben, a hajón 2000db egyenként 100 fontos mustárgáz töltetű légibomba volt, a támadás következtében a gáztöltet kiszabadult, és legalább 600 szövetséges katona, valamint ismeretlen számú civil lett áldozata.
Érdekesség, hogy Magyarországnak is voltak vegyi fegyverei a második világháború alatt, de sose vetette be őket (azthiszem elmondhatjuk, hogy nagy szerencsénkre).
A vegyi fegyverek új változatai jelentek azonban meg a második világháború elött, a német tudósok igen hatásos idegmérgeket fejlesztettek ki 1938-ban, a Szarint - noha eredetileg rovarölőnek szánták, ám hamarosan kiderült, hogy az emberek ellen milyen hatékony. A szarin szintelen, szagtalan és íztelen folyadék, de szétoszlatva gőzeivel igen jól "teríthető", könnyen oldódik vízben, és első sorban belégzéssel kerül a szervezetbe, bőrőn keresztül csak kis mértékben tud felszívódni, így gázállarcal viszonylag jól lehet védekezni ellene. A szervezetbe jutva a szarin a megakadályozza annak az enzimnek (acetilkolin-észteráz) a működését, amely az izmokat és mirigyeket "kikapcsolja", ezen "kapcsoló" nélkül az izmok és a mirigyek folyamatos ingerlésnek vannak kitéve, első körben szemfájás, fejfájás, orrfojás, és dekoncentráltság vesz erőt az áldozaton. Azután izomrángások jelentkeznek, a légzés először kapkodó, majd egyre inkább kihagyó lesz, miközben a tűdőben váladékképzés keletkezik, ami köhögésre ingerel, miközben erős nyálképzés is megindul. A végére a szív és a légzés izommunkája megáll, és bekövetkezik a halál. A szarin gyorsan ható idegméreg, de viszonylag gyorsan fel is oszlik. A második világháború után az angolok kifejlesztettek egy, még a szarinnál is toxikusabb anyagot, a VX-et. A VX hasonlóan a szarinhoz folyadék, amely azonban a bőrre kerülve is könnyen felszívódik, így csak a teljes testet befedő vegyvédelmi öltözék nyújt védelmet ellene. Általában lövedékekbe, bombákba töltik, amely még a talaj felett szétrobban, és "ködöt" hoz létre a folyadékot szétoszlatva a levegőben. A VX is a szarinhoz hasonlóan működik, de annál mintegy 10x erősebb, ha a bőrre kerül, és nem mossák le azonnal, gyakorlatilag még minimális dózisban is halálos, a halál pedig negyed órán belül beállhat.
Anglia az 1950-es évek végén úgy döntött, hogy leállítja vegyifegyver programját, és megsemmisíti vegyifegyvertartalékait. Az USA és a Szovjetúnió azonban komoly mennyiségű vegyifegyvert gyártott, első sorban hólyaghúzó (mint pl. a Mustárgáz) illetve idegmérgeket (pl. Szarin, VX). Vegyifegyvereket jó ideig nem vetettek be, és végülis a Vietnami háború is csak egy mellékág, ahol az USA a vietcong ellen bevetette az "Agent Orange" nevű szert (az "Agent" hatóanyagot jelent, a vegyifegyvereknél is ezt a jelzőt használják (pl. VX Agent), az "Orange" azonban itt onnan jött, hogy rikitó narancs festékkel jelölték meg az anyagot tartalmazó hordókat), amely lombhullást eredményez, a növények ledobják leveleiket - ezen tulajdonságával azt akarták elérni, hogy a vietcong fedezékéül szolgáló erdőket kiirtsa. Az Agent Orange azonban erős, dioxin tartalmú anyag, amely súlyosan károsítja nemcsak a növényeket, de az élővilágot és az ott élő embereket is - noha nem a klasszikus értelembe vett vegyifegyverről van szó. Az USA mintegy 72000 köbméter (72 millió liter) Agent Orange-ot permetezett szét repülőgépekről, teherautókról és kézi permetezőkkel Dél-Vietnam-ban 1971-ig. Óvatos becslések szerint is több tízszázezer ember halt meg a szernek köszönhetően, és rengeteg torzan született, vagy rendelenesen fejlődött gyermek esete vezethető vissza alkalmazására.
![]()
Amerikai repülőgépek Agent Orange-t permeteznek Vietnam felett.
Az USA 1975-ben csatlakozott a Genfi egyezményhez, azzal a kitétellel, hogy nem tartoznak az egyezmény alá lombhullató szerek és a "riot-control" (felkeléseknél, zendüléseknél alkalmazott nem halálos vegyi anyagok, pl. könnygáz), és fentartotta a jogot, hogy amennyiben ellene vegyi fegyvert alkalmaznak, ő is vegyi fegyverrel válaszoljon.
A vegyi fegyverek következő hadbalépése az 1980-as években, az Irak-Iráni háborúban következett be, a dolog érdekessége, hogy a Genfi egyezményhez mind Irán (1929-ben) és Irak (1931-ben) csatlakozott. Iráni állítások szerint Irak már 1980-ban alkalmazott vegyi fegyvereket határmenti iráni célpontok ellen, de az ENSZ megfigyelők csak az 1984-es eseteknél tüntek fel. Irak tüzérségi lövedékekkel és légibombákkal jutatta el a vegyi anyagokat a célokhoz, az alkalmazott anyagok (amelyeket legalábbis kimutattak) Mustárgá és Tabun (egy, a szarinhoz hasonló, de annál kevésbé hatásos idegméreg), valamint különféle kevésbé toxikus gázokat (fojtógáz, könnygáz, stb.). A dolog pikantériája, hogy Szaddam Husszein rezsimje részben az USA-tól szerezte be a vegyi fegyverek gyártásához szükséges berendezéseket, sőt, az Egyesült Államok kvázi beleegyezett, hogy Irak vegyi fegyvereket vessen be Irán ellen. A becslések szerint több ezer Iráni halt meg kémiai fegyverektől, és több tízezer szenvedett maradandó károsodást a Mustárgáztól, az utólagos elbeszélések szerint kiképzési hiányosságok is voltak Iráni részről: az Iráni katonák bár tudták, hogy valamiféle vegyi fegyvert vetettek be ellenük, nem vetették le a ruhájukat, és nem mosták le magukról a mustárgáz maradványait, így hosszó órákon át ki voltak téve utólagos dózisnak. Csak akkor kaptak észbe, amikor a tünetek már jelentkezni kezdtek...
Szaddam azonban 1988-ban a saját belső ellenzéke, egész pontosan az Észak-Irakban lázongó Kurdok ellen vetette be vegyi fegyvereit, legalább 20 kurd falura dobtak le ideggázt (Mustárgázt, valamint Szarin és/vagy Tabun-t). A támadásban mintegy 5000 ember halt meg, és 20000 pedig megsebesült (ha ez a jó szó). Érdekesség, hogy Irak szinte minden típusú vegyifegyvert gyártott, az 1990-re még VX fegyvere is volt.
Burma 1982-ben és 1994-ben is bevetett meg nem nevezett típusú vegyi fegyvereket, első sorban aknavetőkből illetve tüzérségi lövegekből. A legvalószinűbb, hogy mustárgázról van szó, amelyet viszonylag könnyű és olcsó gyártani.
Jelenleg legalább 20 nemzet rendelkezik vegyi fegyverekkel, többek között Irán, Izrael, Szíria, Líbia, Dél-Afrika, Kína, Etiópia, Észak-Korea, Myammar, Tajvan, Vietnam, Oroszország, USA és Burma.
Azért nem raktam be durvább képeket, mert nem akarom Orgish.com szintűvé degrarálni a dolgot, de aki teljesebb képet akar kapni a hatásukról, az a Google képkeresőjéne írja be: Mustard Gas, Sarin gas, VX gas, Agent Orange, stb.
