
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#6764
Őszintén bevalva igazán hosszú lére ereszteni ha akarnám se tudnám, mivel kevés a szabadidő, és sok a munka (a korábbi automata fegyver-leírást szeretném BOP cikké bővíteni, a múlt héten kezdtem még el, és szinte ugyanolyan állapotban van...). Ezért most gyorsan csak a két legismertebb amerikai sityakról ütök össze valamit - ezekről a legkönnyebb találni a neten ugyanis információt :)
Előre kell ugyanakkor valamit bocsátani: a sisak a közhiedelemmel ellentétben nem igazán alkalmas a lövedékek megállítására. Elsődleges célja a katona fejének védelme a szilánkoktól, repeszektől, és mellesleg, a kissebb űrméretű lövedékektől (az alap PASGT "Level IIIA" szintű védelmet nyújt, ami egy 426 m/s sebességű (nem torkolati, hanem becsapódás elötti sebességű) 9x19mm-es FMJ lövedék ellen véd). Állítólag idén a hadsereg egyes alakulatai már egy új sisakot is kaptak, amely "Level IV." szintű védelmet nyújt - ez elvileg azt jelenti, hogy egy közvetlen közelről kilőtt 7.62x39mm-es (AK) vagy 5.56x45mm-es (M16) lövedék sem képes átütni.
M1, U.S. Army 1941-1983
Az első világháborús M1917 sisakok (amelyet az angolok végig használtak a II.VH alatt) alapvetően megfeleltek a hadseregnek, de aztán a 30-as években a lecserélésük mellett döntöttek, főleg amiatt, hogy az M1917 korlátozta a katona látómezejét, és közben oldalról és hátulról nem nyújtott kellő védelmet. Az eredmény az M1 sisak lett, amelyet ugyan 1936-ban már elkészült, de csak 1941-ben állították rendszerbe (a háború korai szakaszában még lehet látni "angol sisakos" (M1917) katonákról készült képeket, a háború végére ezek teljesen eltüntek). A sisak valójában két részből áll, egy külső acélhéjból, és a belső pamutvászon részből, amelyhez az állítható belső tartószíjakat rögzítették. A két rész csak egymásba volt csúsztatva, kivéve az ejtőernyős M-1C változatnál. Az állítható belső nem volt túl jó ötlet, mivel a sisak csak egy méretben készült, volt, akinek a fején lötyögött és zavarta a látásban, másoknak pedig egész egyszerűen nem ment fel a fejére (persze az elöbbi volt a gyakoribb eset). A háború folyamán általánossá vált a "spárgaháló", amelybe lehetett különféle álcázó leveleket, ágakat, stb. rakni, de ezt a II.VH után elhagyták. A Vietnami háború elött kissebb módosításokon esett át (új állszíj ill. kicsivel megváltoztatott alak), de gyakorlatilag több, mint 40 évig ugyanazt a sisakot használták az amerikai hadseregben. Az M1 sisak tömege mintegy 1-1.5kg, függően a gyártási évtől.
Az M1 egyben illetve szétszedve.
Personal Armor System Ground Troops (PASGT), U.S. Army 1983-?
A II.VH-s M1 sisakot (amit a katonák főleg "acél fazéknak" csúfoltak) leváltó új fejvédő fejlesztését az 1970-es években kezdték, és a fő cél az M1 hibáinak (csak 1 méretben készült, ezért sokaknak kényelmetlen volt a viselése, ráadásul a fém alapanyag miatt túl nehéz volt) kiküszöbölése. Alapanyagnak a Dupont cég Kevlar nevű anyagát választották, és 5 különböző méretet határoztak meg (XS (főleg nőknek), S, M, L és XL (ritka nagy fejű embereknek)). Tömege 1.41kg-tól (XS) 1.91kg-ig (XL) változó. A külsejére az adott terepviszonyoknak megfelelő terepszinű huzat kerülhet. A nemrég kikerült újabb változat már a Kevlár KM2-ből készült, és tömege 10%-al alacsonyabb, mint a korábbi változatnak, továbbá új tartószíjak kerültek bele (amelyekben már nincsenek fém kapcsok) és egy plusz habszivacs került bele a tartószíjak és a sisak közé. Dolgoznak azon, hogy tovább csökkentsék a tömegét, mivel vizsgálatok szerint több, járműben történt nyaksérülést is a fejen lévő sisak (többlet)súlya okozott.
A PASGT és elemei
A PASGT terepszinű huzat nélkül.


