-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#6169
Namost ami a géppisztoly/gépkarabély/géppuska részeket illeti, kicsivel összetettebb a kép, főleg, hogy ha részegységek részletesebben is érdekelnek. Már csak abból kifolyólag, hogy többféle reteszelési és működési elv létezik...
Működési elvek
Itt arról lesz szó, hogy milyen módszerrel biztosítják a fegyver működéséhez szükséges energiát.
Tömegzár: A cső ennél a reteszelési megoldásnál mereven van a tokhoz rögzítve, az előre-hátra mozgó zártömb zárja a csőfart, és csak a helyretolórugó szorítja oda. Lövés közben a zár tömegének tehetettlensége tartja zárva a csőfart, lövéskor a fellépő erők csak akkor győzik le a zár tehetettlenségét, amikor a lövedék már elhagyta a csőtorkolatott. Ebből fakadóan a zár tömegének és a helyrertoló rugó erejének az adott lőszerhez kell megfelelőnek lennie, hiszen ha túl nehéz a zár, akkor a lövéskor nem mozog kellő mértékben hátra, ha viszont túl könnyű, akkor idő elött hátramozdul, és a lőporgázok hátrafele is távozhatnak. A tömegzár legnagyobb előnye az egyszerű szerkezet, ami miatt elterjedt a géppisztolyok esetén (pl. Suomi, PSS, Vz.61 Skorpió, UZI, Mac-10, stb.). De szinte csak ott, ugyanis a zár tömege hatványozottan nő a lőszer energiájával, és egy köztes vagy puska lőszer esetén már akár több tíz kg-os zártömbre lenne szükség.
A reteszeletlen tömegzár elvi működése
Rövid csőhátrasiklásos rendszer: Ennél a megoldásnál a cső és a zár reteszelve van a lövés pillanatában, majd együtt mozognak hátra pár milimétert, ekkora a lövedék már elhagyta a csőtorkolatott, a cső megáll, a reteszelés kiold, a zár pedig tovább mozog hátra elvégezve az ürítést és majd előre mozogva a töltést. Pisztolyoknál használják főleg ezt az elvet, sorozatlövő fegyverhez csak elvétve, mivel az, hogy a cső nincs rögzítve a tokhoz, befolyásolja a találati pontosságot - negatív irányban. De ilyen módszert használ pl. az MG42 géppuska.
Gázvételes rendszer: Ennél a megoldásnál a cső és zártömb reteszelve van, tehát fizikailag össze van kapcsolva a lövés pillanatában, majd a zárvezető mozgatja a zártömböt hátra. A csövön egy kis furat található, a gázátömlő furat, amelyen keresztül a lőporgázok energiáját használják fel a fegyver működtetésére. A a gáz müködteti a zárvezetőt, amely csak akkor engedi a kireteszelést, amikor a csövet már elhagyta a lövedék.
Késleltetett tömegzár: Itt a zár és csőfar nincs összekötve egymással, de valamilyen szerkezet (pl. görgők) nem hagyja, hogy a zár rögtön elmozduljon a lövés pillanatában, a fellépő energiát a hátra mozdulni akaró töltényhüvely a zárnak, az pedig a késleltető szerkezetnek adja, a késleltető szerkezet általában a tehetettlenséget használja ki, hogy csak akkor tegye lehetővé a zár hátra való mozgását, amikor a lövedék már elhagyta a csövet.
Reteszelési módszerek
A hagyományos tömegzáron kívűl minden más működési elvnél szükség van a csőfar és a zártömb rögzítésére, reteszelésére, most ezen megoldások következnek:
Forgózár: A záron reteszelőszemölcsök vannak, amelyek a tok belső részén kiképzett fészkeikbe illeszkednek nyugalmi helyzetben, és a zártömböt a csőfarhoz rögzítik. Lövéskor a zárszerkezett hátra mozdulna a reakcióerőktől, de a zártömb vezetőszemölcse a zárvezetőbe mart horonyba kapaszkodik, és a hosszirányú mozgást forgómozgássá alakítja. Ez a leggyakoribb reteszelési eljárás a gázvételes működtetésű fegyvereknél. Ilyet használ pl. az AK-47/74 és a AR-15/M16/M4 család is.
Billenőzár: Egy viszonylag ritkán alkalmazott megoldás, a zártömb hátrafele tud lebilleni, és a tok egy megerősített részéhez csatlakozik. Ilyen reteszelést használ pl. az FN FAL.
Ékzár: A zárszerkezet része egy ékalakú kiképzésű, és a tok hornyai kapaszkodik, így zárja össze a csőfart és a zártömböt. A kinetikai energiát a zárkeret közli az ékkel, a lövéskor (gázvételes módon működtetve) hátrafele mozog a zárkeret, kiemelve az éket a hornyokból, lehetővé téve a zártömb hátra való mozgását. Bonyolult módszer, csak a csehek használták az M58 gépkarabélyban.
Görgőzár: A késleltett tömegzáras fegyvereknél használják, a zártömböt zárt helyzetben két görgő szorítja a csőfarhoz, a görgők ekkor kiképzett hornyaikba feszülnek be. Lövéskor a hüvely a zártömbnek, az pedig a görgőknek továbbítja az energiát, a görgők pedig a zárvezetőnek. A zárvezető mozgását csak a helyretoló rugó lassítja, de ez is elég, hogy addig ne engedje a görgőket kiszabadulni, amíg a lövedék el nem hagyja a csövet. Ekkor a görgők végre kiugranak a fészkükből, lehetővé téve, hogy a zártömb hátra mozogva kireteszeljen. Ezt a reteszelést használja a CETME ill. a HK G3 gépkarabély, a HK MP5 géppisztolycsalád illetve az MG42, de az, eltérően többitől, a már említett módon rövid csőhátrasiklásos elvet használ működésekor.
A HK G3 zárszerkezetének főbb részei és működése
Emelőkaros zár: A zárat és a zárvezetőt egy emelőkar kapcsolja össze, és nyugalmi állapotban a tok egy keresztirányú kiképzésén pihen. Lövéskor a kar megakadályozza, hogy a zár egyből hátra mozogjon, az átvett energiát a zárvezetőbe továbbítja, és amire az elmozdul, már a lövedék elhagyta a csőtorkolatot. Ritkán használt megoldás, de ilyen használt a II. Világháborús magyar M39 és M43 géppisztoly, valamint a francia FAMAS gépkarabély.
Most következne a részegységek illetve a működés bemutatása. Namost ez apróbb akadályba ütközik: egyszerűen nem találtam olyan képsorozatot, mint amilyen anno a pisztoly esetén, noha órákon át kerestem a neten. Úgyhogy kénytelen vagyok a hagyományos metszeti rajzokat használni, és a többit aláírni. Ha valakinek van esetleg megfelelő metszeti ábrája egy géppisztolyról vagy gépkarabélyról, akkor azt befogom, és kibővítve újra berakom ezt a hozzászólást.
Az AK-47 és családja esetén a működtetés a következő képpen működik:
AKM-47
A fegyverbe helyezezzük be a töltött tárat, ehez a tár kampóját a tok nyúlványa mögé kell illeszteni, majd a tárat hátrafele húzva a tárrögzító megfogja a tárat. A tűzváltó kart állítsuk egyes vagy sorozatlövésre, és a felhúzókart ütközésig húzzuk hátra (ez egyben felhúzza a kakast is), majd engedjük el, az előre mozgó zárszerkezet a tárból az első lőszert a csőbe tolja. Ezzel csőre töltöttük a fegyvert. Nyugalmi helyzetben a zártömb a hossztengelye körül jobbra van elfordulva, rögzítőszemölcse a tok hornyaiba kapaszkodva reteszelik a fegyvert. Elsütéskor az elsütőbillentyű elhúzásával felszabadul a kakas, amely ráüt az ütőszegre, amely előre mozogva ráüt a lőszer csappantyújára, elsütve a lőszert. A keletkező lőporgázok a lövedéket előre kényszerítik a csőben, a cső ormózata pedig az előre való mozgás közben forgó mozgásra kényszerítik. Amikor a lövedék elhagyja a gázátömlő furatot, a lőporgázok egy része ezen keresztül a gázhengerbe jut, és hátrafele mozgatja a gázdugatyút, az pedig a zárkeretet. Ekkor (ugyanúgy, ahogy a felhúzókar hátrahúzásakor) a zárkeret vezetőhornya elforgatja a zártömböt a hossztengelye körül ballra, amely miatt a reteszelőszemölcsök kiszabadulnak fészkeikből. A zár így már hátra tud mozogni, a hüvelyvonó karma kihúzza a töltényűrből a hüvelyt, majd ahogy mozog tovább hátra, a hüvely a tok erre a célra kialakított nyúlványába ütközik, és a függöleges tengelye körül forogva kivetődik. A zár eközben hátra mozogva felhúzza ismét a kakast, majd a helyretoló rugó által elindul előre, a tárból a következő lőszert a töltényűrbe tolva, majd a zárkeret vezetőhornya a zártömböt jobbra forgatja, így a reteszelőszemölcsök a fészkeikbe feszülnek. Sorozatlövésre állított fegyvernél a zárkeret előre mozogva oldja a kakasakasztót, és a kakas újra felszabadul, kiváltva a következő lövést, egészen addig, amíg az elsütőbillentyűt el nem engedjük, amelyel a kakasakasztó végleg megfogja a kakast. Egyes lövésnél a kakast csak az elsütőbillentyű elengedésével és újbóli meghúzásával lehet felszabadítani, és így a lövést kiváltani. Amikor a tárból kiürül a fegyver, a zár nem akad meg hátul, tehát a katona csak onnan tudja, hogy üres a fegyvere, hogy hiába húzza az elsütőbillentyűt, a fegyvere néma marad.
M16/M4 használata:
Az M16A4 főbb részei
Az M16A2 belső felépítése.
Első blikkre az alapvető működést tekintve nincs nagy különbség az AK széria és az AR-10/15 ill. M16/M4 széria között. Mindkettőnél gázvételes rendszerű, forgózáras reteszelésű megoldást alkalmaztak. A fő különbség az, hogy míg az AK esetén a lőporgázok energiáját egy gázdugatyún keresztül közvetítik a zárvezetőhöz (Ak esetén a zárkerethez), addig a Eugene Stoner a lőporgázokat közvetlenül a zárvezetőhöz vezette. Ez az M16/M4 megbízhatóságának egyik sarokpontja, ugyanis a lőporgázokban lévő szennyeződések egyenesen a zárszerkezetbe jutthatnak, míg Kalasnyikov fegyverében ez nem fordulhat elő.
A fegyverbe behelyezzük a tárat, a felhúzókart hátra húzva, majd előre engedve a fegyvert csőre töltjük. Nyugalmi helyzetben a zár nyolcs reteszelőszemölcse a tok hornyaiba illeszkedik, és reteszeli a zárt. Az elsütőbillentyű elhúzásakor a kakas felszabadul, ráüt az ütőszegre, amely a csappantyúra ütve kiválta a lövést. A felszabaduló lőporgázok a lőszert előre kényszerítik, amikor a lövedék elhagyja a gázátömlő furatot, a lőporgáz egy része a gázhengerbe, és azon keresztül közvetlen a zárvezetőhöz jut, és hátrafelé mozdítja azt. A zárvezető mintegy 10 mm-et még hátramozdul, és csak ekkor fordítja el a zárvezetőn lévő horony a zártömb forditócsapját, és vele az egész zártömböt. A forgással a zártömb reteszelőszemölcsei elhagyják a fészkeiket, és a zártömb ezután a zárvezetővel együtt immár szabadon mozog hátra, eközben a hüvelykivető kihúzza a hüvelyt a töltényűrből és amikor eléri a hüvelykivető nyílást, a hüvely jobbra kirepül. A hátramozgó zár egyben felhúzza a kakast, amelyet a kakaskésleltető vagy a kioldó-emelő kakasakasztója fog meg. A zár hátul a lökéscsillapítónak ütközik, ezután a helyretoló rugó előre tolja, és a zár a tárból a következő lőszert a töltényűrbe tolja. A zárvezető az előre mozgás végén a zártömb fordítócsapját forgásra kényszeríti, így a zár reteszelőszemölcsei ismét a fészkeikbe feszülnek, reteszelve a fegyvert. Sorozatlövésre (vagy rögzített sorozatra) állított tűzváltó ál és elhúzott elsütőbillentyűnél a kakast az előre mozgó zárvezető újra felszabadítja, így újra kiváltódik a lövés. Rögzített sorozatnál egy lövésszámláló a harmadik lövés után rögzíti a kakast, és az újabb lövéskiváltáshoz az elsütőbillentyűt előre kell engedni és újra meghúzni.
A fegyvernél még szót érdemel a zármozgató gomb, ami a tok jobb oldalán, hátul található. Ez arra szolgál, hogy ha a csőre töltés valamiért nem sikerült, akkor ezt a gombot előre nyomva lehet a zárt előre mozgatni - ez az M16A1-nél jelent meg, a közismert korai Vietnami baklövés után.
Még egy dolgott említettél, hogy a csőszájfék micsoda. Nos a csőszájfék a csőtorkolatnál található, és az a feladata, hogy a lőporgázok egy részének irányát megváltoztatva azok energiáját arra használja fel, hogy a fegyver visszarugását csökkentse. A másik csőtorkolaton előforduló eszköz a lángrejtő, amely a torkolattüzet hivatott elrejteni többé-kevésbé (az orosz AK-74 család gépkarabélyain egy tágulási kamra jelent meg, amely hasonló célt szolgál).