Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #6073
    Ha 1x itt már nem beszél senki a fegyverekről...

    Az adott topicban gyorsan be is kavarodott mindenki a karabélytól kezdődöen :))

    Szóval akik onnan jönnek egy kis alapozás gyorsított eljárás stilusban:

    Pisztoly lőszer: Eredetileg a maroklőfegyverekbe használt, viszonylag kissebb energiájú lőszer (max. olyan 1500 joule, a 9x19mm-es (Parabellum) torkolati energiája jellemzően 400-500 joule között van), effektív lőtávolsága általában 25-100 méter között.
    Köztes lőszer: A pisztoly és a puskalőszer közötti lőszerfajta, torkolati energiája közepes (jellemzően 1500-2500 joule között), effektív lőtávolsága jellemzően 300-600 méter közötti.
    Puska lőszer: Nagy torkolati energiájú lőszer (úgy 2500 joule-tól fölele), amelyet a puskákból lőnek ki, effektív lőtávolsága 300-1500 méter között, extrém esetekben még ennél is nagyobb lehet.

    Annyit tennék hozzá, hogy 20mm-es űrméretig használatos a puska kifejezés, 20mm és fölötte már ágyúlőszerről beszlünk.
    A lőszereknél a legáltalánosabb jelző az angol ill. amerikai esetben az űrmérete hüvelykben (egy hüvelyk (inch) = 2.54cm) illetve a lőszer elnevezése (pl. .300 Winchester, vagy .45 ACP), általánosan pedig a lövedék űrmérete x a hüvely hossza (pl. 9x19mm vagy 7.62x51mm).

    A köztes lőszer értelme több okra vezethező vissza. Már az I.VH-ban szembesültek azzal a ténnyel, hogy puska lövedékek túl erősek egy átlagos harci esetben, hiába hatásosak akár 1000 méterről is, ha a katonák jellemzően 300 méternél messzebb alig-alig lőnek - ugyanakkor a géppisztoly (amely pisztolylőszert tüzel) pedig túl gyenge, és úgy 100-150 méter felett már kevésbé használható. A másik probléma a sorozatlövő fegyvereknél jelentkezik: a fegyver visszarugása túl nagy, ezért a katona egész egyszerűen nem képes a célon tartani a fegyverét, míg egy gyengébb lőszert tüzelő fegyver esetén ez értelemszerűen kevésbé jelentkezik ez a probléma. A harmadik ok pedig a kissebb lőszer méretéből és tömegéből adódik: egész egyszerűen arról van szó, hogy a kissebb lőszerből többet vihet magával a katona.

    A II.VH-ban jelent meg a gépkarabélyok őse ének tekintett MP44/Stg44, amely ötvözte magában az ideálisnak tartott kombinációt: egy olyan lőszert, amely gyengébb, mint egy átlagos puskalőszer, de erősebb és hatásosabb, mint egy pisztolylőszer, a fegyver tömege viszonylag kicsi volt (persze még így is elég nehéz, több, mint 5kg), és képes volt sorozatlövésre. Azóta három igazán elterjedt köztes lőszer létezik, az orosz 7.62x39mm (pl. AK-47), az 5.45x39 (pl. AK-74) illetve a NATO által használt 5.56x45mm (pl. M16).

    A fegyver osztályozása:

    Maroklőfegyver (Pisztoly): Pisztolytöltényt tüzelő rövid csövű lőfegyver.
    Géppisztoly: Automata (sorozatlövésre képes), pisztolylőszert tüzelő lőfegyver.
    Karabély: A rövid csövű puskákat szokás karabélynak hívni, egykor a lovasság jellemző fegyvere volt. Puska vagy köztes lőszert tüzel.
    Gépkarabély: Automata (sorozatlövésre képes), köztes lőszert tüzelő lőfegyver
    Puska: Puskalőszert tüzelő hosszú csövű lőfegyver.
    Automata Puska: Automata (sorozatlövésre képes), puskalőszert tüzelő lőfegyver.
    Golyószóró: Sorozatlövésre képes, szakasz vagy raj szintű támogató lőfegyver, amely viszonylag rövid tűzcsapások leadására szolgál, nyugaton könnyű géppuska megnevezéssel illetik álltalában, és itthon is egyre inkább elterjed ez a fajta megnevezés. Köztes vagy Puskalőszert tüzel.
    Géppuska: Sorozatlövésre képes támogató lőfegyver. Megkülönböztetik még könnyű- (pl. M249, 5.56x45mm), közepes- (pl. M60, 7.62x51mm) és nehéz (pl. M2, 12.7x99mm) géppuska szinten, a könnyűgépuskák jellemzően szakasz-, a közepes géppuskák jellemzően rak-szintű támogató fegyverek, a nehézgéppuskák méretük és súlyuk miatt állványon szokták használni.