Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #26647
    Egész pontosan melyik verzióra gondolsz? :)

    1.: Még a második világháborúban kezdték el kidolgozni a távirányítás azon formáját, hogy a bomba hátsó vezérsíkján volt egy fáklya, amely a ledobáskor begyulladt. Ezt a fényt követhette a bombavető tiszt szemmel, és korrigálhatta rádiótávirányítással a bomba pályáját, ha az eltért a célponttól. Ilyen volt az USAAF VB-1 Azon irányított bombája (1942-44)

    2.: A második verzió, hogy a bomba orrába egy kamerát szereltek, a bomba és a ledobó (vagy külön irányító) bombázó gép között kétirányú adatkapcsolat volt, a bomba orrában lévő kamera képét egy képernyőn látta az irányító, és egy kis botkormányal irányíthatta a bombát rá a célra, ilyen volt az USAAF GB-4 siklóbombája a II.Vh-ban (1945).

    3.: A harmadik verzió esetén a bomba orrában lévő kamera képe rögzítésre kerül a kioldás előtt, a bombázótiszt tehát a bomba kamerájával megcélozza a célpontot, és "rögzíti" a célt. A bomba a ledobás után megpróbálja az adott célpont kontrasztjának közepén maradni. Ezen megoldás hátránya, hogy csak olyan célpontnál működhet, ami erős kontrasztot nyújt a környezetével (pl. egy sötét hangár egy világos beton reptér közepén). Ilyen volt például a GBU-8 kit.

    3.a.: Természetesen az egyre jobb elektrikai rendszerekkel egyre apróbb részleteit tudták követni a bombák a rögzített képnek, a következő lépés viszont az volt, hogy a bombázónak ne kelljen a cél közelébe repülnie, ezért a bombát a céltól még viszonylag nagy távolságra oldották le, és a bomba által a siklás közben látott képet továbbította a leoldó (vagy irányító) gépre, amelynek a bombázótisztje kijelölhette a célt akkor, amikor már elég közel volt a bomba hozzá, hogy azonosítani lehessen. Ilyen volt a AGM-62 Walleye I. és II..

    4.: A legújabb TV irányítású eszközöknél, mint a GBU-15/EGBU-15 mindkét lehetőség lehetővé válik. Az irányítórendszer képes azonosítani a célpontot a körvonalai alapján, és ez alapján saját magát rávezetni. A célpont kiválasztása lehet a ledobás előtt, de lehetséges a ledobás után. A bomba orrában lévő kép alapján a bombázótiszt akár új célpontot is kijelölhet a bombának. De lehetősége van arra is, hogy végig kézzel irányítsa a bombát (ha pl. a bomba nem tudja befogni a célt, mert túlságosan beleolvad a háttérba).