-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#15502
Természetes, hogy nem fognak a köz elé rakni minden egyes frissen kifejlesztett harceszközt, de mégis mi az, ami adott esetben ilyen szempontból kritikusnak minősül? Például a kémrepülőgépek (U-2, SR-71), a stratégiai bombázógépek (B-2A) vagy a preciziós csapásmérésre képes könnyű bombázók (F-117A). Mi a közös bennük? Az, hogy a létezésük nem volt titok, de a pontos technológiáról, illetve a képességeikről nincs (jelenleg sincs) megbízható információ kibocsátva. Amikor a fejlesztésük folyt, akkor még a létezésük is titkos volt persze, de a rendszerbe állítás már más tészta.
Az Aurora-ról vagy annak tekinthető gépről eddig minimális információ áll fent, de a jelek alapján arra lehet következtetni, hogy továbbra sincs rendszerben, csak a fejlesztése folyik. Az ok-okozat egyik példája az, hogy más, hasonló képességű technológiák fejlesztése is folyik (pl. X-43A/B/C). Ha a technológia már kéznél van, akkor azért ők sem fognak egy pontosan ugyanarra képes, de "fehér", vagyis nyilvános technológiai programba milliókat őlni.
Ami a technológiai "szakadékot" illeti, nagy különbség van a kisérleti eredmények, és a valódi, sorozatban gyártható, bevethető, működőképes rendszerek megvalósítása között. Példa: Az első szuperszonikus vadászgép létrehozását célzó programok az 1950-es évek végén és 1960-as évek legelején kezdődtek el. Az "első fecske" a német VJ101 volt, amely 1964-ben átlépte a hangsebességet, és képes volt helyből fel-, és leszálni.
![]()
VJ101
![]()
VJ101
A második áttörés a francia Dassault Mirage IIIV (római hármas és V, mint VTOL), amely 1966-ban már a kétszeres hangsebességet is elérte.
![]()
Dassault Mirage IIIV.
Az oroszok se akartak lemaradni, ők is elkészítettek egy helyből fel- és leszálni képes, szuperszonikus vadászgépet, ez lett a Szu-15VD.
![]()
Szuhoj Szu-15VD
Hiába azonban. Mind a német, mind a francia, mind a szovjet gép túlterhelt volt, kicsi volt a hatótávolsága, a fegyverterhelése, és ráadásul bonyolult, megbízhatattlan szerkezetek voltak (a Mirage IIIV. mindkét példánya lezuhant például). A szovjetek az 1990-es évek elejére voltak képesek egy többé-kevésbé már harcba vethető gépet összehozni, a Jak-41M-et, de ez is korlátozott fegyverterheléssel rendelkezett (max. 2.6 tonna). A Jakovlev később Jak-141-nek keresztelte át a gépet, de nem sikerült senkinek sem eladni, az orosz haditengerészet sem kért belőle, mert egyetlen hordozójuk, a Kuznyecov a Jak-141-nél potensebb Szu-27K-kal volt felfegyverezve.
![]()
Jak-141
Mi lett a dolog vége? Noha már több, mint 40 éve repült VTOL kisérleti vadászgép a hangsebességnél gyorsabban, az első sorozatban gyártott, és rendszerbeállításra kerülő típus a Lockheed F-35B lesz, valamikor a következő évtized legelején. Hiába voltak az elődök képesek valamire, a cél megvalósítása (miszerint egy teljesértékű szuperszonikus vadászgép képes legyen helyből fel- és leszálni) olyan technikai akadályokba ütközött, és olyan sok problémát vetett fel, hogy mégis csaknem 50 évbe fog kerülni, amire valóban bevethető lesz.
[center]![]()
Lockheed F-35B
