-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Cat #14970 Visszaesett, de tartja második helyét az orosz fegyverexport
Nyolcévi folyamatos bõvülés után az idén 15 százalékkal, körülbelül 5,1 milliárd dollárra csökken az orosz fegyverexport. Az adat nem meglepõ annak fényében, hogy a globális fegyverpiac, amelyen az Egyesült Államok után Oroszország rendelkezik a második legnagyobb részesedéssel, folyamatosan zsugorodik: 2000-ben még 42,1 milliárd, tavaly viszont már csak 37 milliárd dolláros volt a forgalom. Ez idõ alatt az orosz export több mint 15-szörösére nõtt; a legjobb évet tavaly zárta, 5,8 milliárd dolláros forgalommal.
A fegyverpiacon nem ritka a visszaesés: az Egyesült Államok például 2000-ben – döntõen a szaúd-arábiai repülõgép-megrendeléseknek köszönhetõen – 14,1 milliárd dollárt kasszírozott, 2002-ben viszont már „csak” 7,2 milliárd dollárt.
Az orosz fegyverexport 50-60 százalékát haditengerészeti eszközök, 30 százalékát harci repülõgépek adják, de népszerûek a rakétaelhárító rendszerek is. Oroszország a fejlõdõ országok fegyverpiacán az USA kongresszusi kutatószolgálata szerint tavaly 27,1 százalékos részesedéssel rendelkezett, az ország Kína és India legfontosabb fegyverszállítója. Kína az idén 1,5 milliárd dollár értékben vásárolt többek között dízelmeghajtású tengeralattjárókat és harci repülõgépeket, India pedig egy 2000-ben aláírt szerzõdés értelmében 2000 és 2004 között 3,5 milliárd dollárért vett 140 repülõgépet. Jövõre a legnagyobb fegyverszállítmányok Kína mellett Malajziába, Indonéziába és a Közel-Keletre indulnak.
Az állami ellenõrzés alatt álló Roszoboronekszport fegyverexportõr cég a hetekben írt alá szerzõdést Iránnal 29 darab TOR–MI-es föld-levegõ légelhárító rakétarendszer szállításáról. A hivatal nem közölte a vételárat, csak annyit tudni, hogy öt év óta ez lesz a legjelentõsebb orosz fegyverszállítás Iránba.