
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#14317
Mivel jó volt Sadam titkosszolgálata, nyilván ezek az infók nekik is rendelkezésükre álltak, mégis rossz taktikát alkalmaztak.
Taktikailag, stratégiailag Szaddam hadserege mélységesen a béka feneke alatt volt, de ugyanakkor nem is igazán tudott volna mit kezdeni. A szövetséges hadigépezet ellen nem sok esélye volt, kezdve ott, hogy totális légi fölény volt az ellenségnél.
Ha második öbölháborús illetve a jelenlegi AK RPG IED "fegyverrendszert" az akkor rendelkezésre álló erővel technikával ötvözve alkalmazták volna egy nagyságrenddel nagyobb vesztességet okozhattak volna.
Az első öböl-háborúban az AK/RPG/IED nem működhetett igazán, mert egy talpalatnyi földet, Kuwaitot védtek, mintegy kétszázezer katonával. Az AK/RPG/IED taktika csak akkor működik igazán, ha az ellenség az én térfelemen ücsörög, de akkor viszont nem használhatok hagyományos haderőt, hiszen egy harckocsit, páncélos járművet vagy helikoptert pillanatok alatt kiszúrnak, és elpusztítanak. Ez a kettős hadviselés egyszerűen együtt nem működik, vagy csak szélsőséges esetben (pl. II.VH, amikor a hagyományos háború mellett folyt a Francia ellenállás, és az Angol titkosszolgálatok diverzáns akciói).
Egy fegyver sorsát alapjában határoza meg politika.
Ha arra lenne szűkség ,hogy jövőre meg kell semmisíteni az iráni atomprogram létesítményeit és csak ezzel a fegyverrel lehetséges akkor lesz pénz paripa.
A politika nem tud csodát tenni, nem lehet azt mondani, hogy márpedig akkor is teljesítjük a tervet, ha a fene fenét is eszik is. A szovjetúnióban pár esetben megpróbálták, általában nagy és látványos kudarcok lettek belőle.
Ilyen mai viszonylatban az ABL (AirBorne Laser), amelyre egyre több és több pénzt ölnek bele (jelengleg már alulról súrolják a 8 milliárdot, ha jól tudom), de még mindig nem lőttek vele, és úgy néz ki, hogy jó esetben is csak 2009-2010 körül állhat rendszerben (eredetileg megadott határidő: 2005).
A HyStrike esetén is van még jópár megoldandó probléma, kezdve ott, hogy ne olvadjon el három másodperc után a robotrepülőgép a hatalmas hőterheléstől, amit a levegő súrlódása okoz.