-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
steweee #14080 pedig az export-import kérdése ua jelentős mára mint a belső termelés, hiszen az egyik nem létezik a másik nélkül. amit nem tud egy ország saját magának előállítani, azt külföldről szerzi be, amiért pénzzel fizet, de ez árubehozatali többletet jelent(a pénz önmagában semmi és mégis minden, egyik funkciójában árura szóló követelés vagy éppen értékmérő)és hosszú távon ha nem fejlődik kellő képpen a saját előállítású termékek piaca (többet jobbat gyártani) és nem lehet ellensúlyozni a többletbehozatalt az országban megtermelt szolgáltatásokkal ((szex)turizmus/idegenforgalom stb.) vagyis míg a behozatali oldalról a felhasználás fogyasztás jellegű, a szállító ország részéről likvid eszközhöz való jutást jelent, amiből a termelő vállalat profitál, illetve az állam adóbevételeket eszközöl, amit aztán újra lehet befektetni ide oda. jelenleg (és a gulyáskommunizmus éveiben) is ez (volt) magyarország fő problémája, erre hivatottak a megszorító intézkedések folyamatosan, hogy a megtermelt nemzeti össztermék arányáig terjedjen csak a fogyasztás mértéke, mert ha meghaladja azt akkor pénzkiáramlás történik külföld felé (pénz=munkaerő, áru követelés a másikkal szemben, ha nekem van pénzem neked nincs, te dolgozol én meg dirigálok..)
valóban egy háború alatt vagy inkább után egy ország gyorsabban fejlődhet akár mint egyébként, de a teljes károk kijavítása évtizedeket is igénybe vehet, és a halott családtagok pénzben nem kifejezhető veszteséget jelentenek. meg amúgy is a háború sztem kerülendő állapot. és egyáltalán nem gazdasági szükségszerűség. a világpiacon mindig is háború folyik csak nem véres eszközökkel.
és az sem lehet kiindulási alap egy háborúra (sztem) hogy előbb leromboljuk majd újjáépítjük. nyilván ez a résztvevő vállalatok számára extraprofittal jár (ezért akarja az usa korlátozni az iraki újjáépítésben résztvevő vállalatokat a győztes felek országaira), de ez megintcsak nem más mint kicsiben és érthetőbben : jól elverek vkit, leszedem róla az ékszereit stb. majd saját magam ápolom de elveszem cserébe az autóját is. vagyis az ottani emberek akiknek monjuk lerombolták a házát újat fognak vásárolni/építeni de mondjuk amcsi vállalatok építik majd ezeket meg forgalmazzák az építőanyagot, tehát a munkaerejük bérbeadásából származó jövedelmüket lakásépítésre fogják fordítani, (pedig ha nem bombázzák le a feje felől erre nem is lenne szükség) így tulajdonképpen a győztes államok ingyen munkaerőt vásárolnak (akik persze sokkal többet fognak dolgozni és termelni mint egyébként tették volna, de a normális élethez való szükségleteiket szeretnék újra kielégíteni, ház kocsi stb.)csak áttételesebb formában, pénzügyi eszközökkel. ua mint a régi háborúkban, odamegyek, elveszem ami nekem kell csak mivel ma már fejlett a gazdaság, elég ha pénzben szerez vki vagyont mert úgyis megkaphat érte bármilyen terméket, szolgáltatás.
a japánoknak nem csak formálisan szükséges egy jelenleginél sokkal erősebb haderő fenntartása, egyrészt politikai céllá vált a térség vezető hatalmává lenni, ami katonai eszközök híján kicsit foghíjas elgondolás, másrészt kína potenciális fenyegetést jelent(het) a térségre nézve. tulajdonképpen hatalmi játék folyik, egy háború (ottani környezetben) elkerülhető azzal is, ha a szembenálló felek hadereje azonos szinten van, hiszen akkor nincs értelme hadakozni egymással mert úgyis csak mindketten veszítenek a dolgon. de ha vki lemarad, az számítha rá hogy esetleg megpróbálják leigázni. de erről korábban már esett szó a magyarországi haderőhelyzet kapcsán
cifu: nem is mondtam hogy az usa korábban profitorientált háborókat vívott. régebben más volt a világ, hidegháborús években a politika a gazdasági érdekek fölött van. de ez nyereségközpontú háború, nem kevés politikai eredménnyel fűszerezve