
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#13823
Mig-23B/BK/BM/BN Flogger F/H, Mig-27K/D Flogger D/J
Harcászati csatarepülőgépek "Sturmovikok".
1969-ben a Frontrepülők megrendeltek egy a Sepecat Jaguarhoz hasonló és teljesítményű vadászbombázó repülőgépet, egy Sturmovikot. A Mikojan � Gurevics tervezőiroda a Mig-23 típust alakította át, ugyanis a masszív sárkánya, erős futóműve, nagy teljesítményű hajtóműve és a változtatható nyilazású szárnya alkalmassá tette a frontrepülő feladatok ellátására. A változtatható nyilazású szárny lehetővé teszi a nagy magasságban nagy sebességgel történő repülést, egyben kiváló kezelhetőséget kissebességnél, fordulásnál és a repülőgép fel- és leszállásához szükséges utat is rövidebbé teszi. A Mig-23 orrészéből kivették a lokátort és helyette egy lézer-távolságmérő és egy célmegjelölő-kereső berendezést építettek be. Új hajtóművet kapott a repülőgép, valamint a pilóta fülke környékén a törzset páncélozták.
Mig-27D Flogger J
A későbbi vadászbombázótól eltérő földi támadó változat nevében is módosult, mégpedig egy teljesen új típus jelölést kapott a Mig-27 � et. A megemelt pilótafülke tető és a szintén megemelt ülés pozíció valamint a lapos kiképzésű orr jobb kilátást biztosított előre és lefelé a repülőgép vezetőjének, a pilóta körül a fülkét mégjobban páncélozták. Az öt felfüggesztési pont helyett hét fegyverzet felfüggesztési pontot szereltek rá. A Mig-27 típusoknál a hajtómű állítható keresztmetszetű beömlő- és kiömlőnyílásait kicserélték állandó keresztmetszetűre, amelyet optimális méretre állítottak be. Ezt azért tették, mert a gépnek kismagasságon kell maximális teljesítményt nyújtani, és így jelentős súlyt tudtak spórolni. A futóművét is átalakították, megnövelték a nyomtávját és nagyobb kis nyomású abroncsokat kapott, ami a nem kiépített repterekről történő üzemeltetését szolgálta. A Mig-27 prototípus 1972 � ben emelkedett először a levegőbe.
A repülőgépet rendszeresítő országok: A volt Szovjet Unió tagállamai Belorusszia, Kazasztán, Orosz ország körülbelül 830 � nál is több darab, valamint India 165 darab.
[img] http://www.kepfeltoltes.hu/051108/Mig-27MFloggerJ2_01.jpg [/img]
Indiai Mig-27M Flogger J2
Mig-23B Flogger F (32-34) a Mig-23S sárkányán alapszik, de az orr új kialakítása jobb kilátást biztosít előre és lefelé, valamint a 112,78 KN teljesítményű Ljulka AL-21-F-300 típusú hajtómű miatt a törzs hátul rövidebb. A pilótafülke körül a törzset páncélozták, az üzemanyag tartályokat semleges gázzal működő tűzoltó rendszer védi. A rakétarávezető rendszert és a tv kamerát két áramvonalas burkolatba helyezték el a szárnytöveknél. Az első prototípus 1970. augusztus 20. � án repült először.
Mig-23BN Flogger F (32-23) sorozatban gyártott modell. Korszerűbb navigációs és fegyverzet-vezérlő rendszerrel.
Mig-23 BM Flogger H (32-25) Új radar sugárzás-jelzőt kapott a törzs alatt, ugyanolyan navigációt, fegyverzet-vezérlőt valamint lézer-távmérőt kapott, mint a Mig-27K
Mig-23 BK Flogger H (32-36) Hasonló mint az előbb említett típus, de a navigációs rendszere, fegyverzet-vezérlő rendszere a Mig-27D � vel egyezik meg.
A Flogger F � ek a hozzájuk fűzött reményt nem váltották be, és ezért legtöbbet Flogger H � nak alakítottak át vagy exportáltak. A Mig-23 BN típus jelölést általánosan használták a BM és BK típusokra is, általában a Mig-23BK típusok exportra Mig-23BN ként kerültek. A volt NDK Mig-23BK típusok dokumentációjában Mig-24BN jelölés található.
Mig-27D Flogger J
Mig-27 K Flogger D (32-26) PrNK-23 típusú navigációs és fegyverzet-vezérlő rendszerrel valamint meg kapta az új 30 mm űrméretű GS-30-6 típusú hatcsövű gépágyút. A modernizált változatát szokták még Mig-27 KR � ként is jelölni.
Mig-27 D Flogger J (32-27) Először 1981 � ben azonosították. Az elődjéhez képest kissé megváltoztatták az orr kiképzését, a szárnytő belépőéleket meghosszabbították, hogy az elektronikai harc-berendezések itt elférjenek. A navigáció és fegyverzet-vezérlő rendszerét tovább fejlesztették lehetővé téve a felderítő és a 23 mm-es gépágyú konténerek alkalmazását, melynek lefele néző csövei pásztázó tűz lövésére szolgáltak. Ennek a típusnak az export változata a Mig-27 L melyet India is készít licenc alapján Mig-27 M típusjelöléssel Bahadur néven.
Mig-27 M/D/K Flogger J2 (32-29) A Mig-27 M/D/K típusok tv/lézer-érzékelővel modernizált verziója, export változata pedig a Mig-27 ML (32-29L) típusjelöléssel szerepel.
Mig-23BN Flogger F
A Mig-23 BN Flogger F harcászati csatarepülő fontosabb műszaki adatai:
- hajtómű: 1 db Szojuz (volt Tumanszkij) R-29B-300 típusú 77 KN, utánégetővel 110 KN tolóerejű gázturbinás sugárhatómű.
- maximális felszálló tömege: 18.850 kg
- méretei: fesztávolsága 13,965 m előrenyilazott, 6,186m hátranyilazott szárnyállásban; hossza a pitot-csővel együtt 16,7 m; magassága 4,82 m; szárnyfelülete előrenyilazott állapotban 37,52 m2
- G limit (pozitív túlterhelés határ): 7 g
- fegyverzete: 1 db beépített 23 mm űrméretű GS-23L típusú duplacsövű gépágyú félig a törzsbe süllyesztett gondolában, 200 db lőszerrel, hordozhat még 3000 kg fegyverzetet: UV-32-57 57 mm � es és S-8 80 mm � es nem irányított rakéta rakaszait, KMG-U típusú kazettás bombákat, szabadesésű bombákat 500 kg tömegig, UPK-23-250 típusú gépágyú konténert, AS-7 Kerry levegő-felszín rakétát, felderítő-konténert.
Mig-27K Flogger D
A Mig-27K Flogger D harcászati csatarepülő fontosabb műszaki adatai:
- hajtómű: 1 db Szojuz (volt Tumanszkij) R-29B-300 típusú 77 KN, utánégetővel 112,8 KN tolóerejű gázturbinás sugárhatómű.
- maximális felszálló tömege: 20.670 kg; üres tömege 12.300 kg
- méretei: fesztávolsága 13,965 m előrenyilazott, 6,186m hátranyilazott szárnyállásban; hossza a pitot-csővel együtt 17,076 m; magassága 5,00 m; szárnyfelülete előrenyilazott állapotban 37,35 m2
- szolgálati csúcsmagassága: 14000 m
- sebesség adatai: tenger szinten 1,1 mach, nagymagasságban 1,7 mach, leszállósebessége 240 km/h, felszállósebessége 219 km/h
- G limit (pozitív túlterhelés határ): 7 g
- fegyverzete: 1 db beépített 30 mm űrméretű GS-30-6 típusú hat csövű gépágyú félig a törzsbe süllyesztett gondolában, hordozhat még 4000 kg fegyverzetet: UPK-23-250 típusú gépágyú konténert, R-60M és R-73 levegő-levegő rakétát, KH-23, KH-25, KH-27, KH-29, KH-31, KH-35 levegő-felszín rakétákat, KH-58 antiradar rakétát, nukleáris bombákat, szabadesésű és irányított bombákat, nem irányított rakéta rakaszait.




