Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #10478
    Leopard 2


    1963-ban, noha az első Leopard 1-et még át sem adták, a Nyugatnémetek ismét a társulásban látták az előrelépést, de ezúttal az Amerikai Egyesült Államokkal. A program célja az 1970-es évek harckocsijának kifejlesztése (innen az MBT-70 ill. Kpz-70 elnevezés), amely a lehető legtöbb technikai vívmánnyal felvértezve. A meglepő ötletek egész garmadájával álltak elő: az USA egy 152mm-es löveget szánt fő fegyvernek, amely képes irányított páncéltörő rakétákat indítani, és ezzel leküzdeni bármilyen páncélost 5200 méteren belül. A német mérnökök némileg szkeptikusak voltak ezen technológia életképességével kapcsolatban, ők inkább egy 120mm-es simacsövű ágyút terveztek a saját prototípusukba. Mindkét esetben automata töltőberendezés szolgálta ki az ágyúkat, de emellett még hidraulikusan állítható magasságú felfüggesztéssel, üreges páncélzattal és lézeres távolságmérővel is ellátták.


    Az egyik amerikai MBT-70 prototípus mint múzeumi tárgy.


    A háromfős személyzet a toronyban foglalt helyet, a löveg bal oldalán elöl az irányzó, mögötte kicsit magasabban a parancsnok. A vezető a löveg jobb oldalán ült, egy olyan kapszulában, amely mindig előrenézett, függetlenül a torony forgásától – e megoldás nem bizonyult túl sikeresnek, a sofőrök sűrűn lettek rosszul benne. Az MBT-70 program 1969-ben felbomlott, az amerikaiak egy kevésbé korszakalkotó XM-803-ben látták a jövőt (amíg 1971-ben a Kongresszus ki nem húzta a falból a konnektort, arra kárhoztatva a hadsereget, hogy még csaknem tíz évig használják az M60-asokat) németek pedig a Leopard 2-ben.

    Az első prototípusok már 1969-ben és 70-ben elkészültek, miután az MBT-70 programban 1967-ben először jelentkező ellentéteket látva a német vezetés utasította a Krauss-Maffei, Porche és Wegmann cégeket egy Leopard 1 utód harckocsi megtervezésére. Ezek még leginkább a Leopard 1A3-ra emlékeztettek, de a hajtáslánc már az MBT-70-ből származó 12 hengeres MTU diesel-motorra épült. Az első 10 prototípusból 10db a régi 105mm-es L7A3, míg 7db az új Rheinmetal 120mm-es simacsövű löveggel készült.


    Az egyik korai „könnyű” Leopard 2 prototípus 120mm-es löveggel.


    A program alakulását azonban nagyban befolyásolta két dolog: az egyik az 1973-as Jóm Kippuri csata, ahol bebizonyosodott a páncéltörő rakéták látványos térnyerése, a másik pedig az a tény, hogy a keleti határon feltűntek a modern szovjet harckocsik, mint a T-62 és a T-64. A programot felülvizsgálták, és úgy döntöttek, hogy a tervezett harckocsi tömeghatárát felemelik 60 tonnára, hogy kellő páncélvédettséget kaphasson, valamint elindítottak több programot, a lehetséges alternatívák megvizsgálására (pl. Versuchsträger 1-1 és 1-2, ezekről már volt szó, tessék használni a fórumkeresőt alul). Az 1970-es évek közepére azonban a kezdeti pánikon sikerült úrrá lenni, és a Leopard 2 prototípusai meggyőzően teljesítettek a próbákon, igaz alaposan meg is változott, többek között egy igen vastag, réteges páncélzattal látták el, hogy biztosítani tudják a megfelelő védelmet, valamint egy teljesen áttervezett tornyot kapott. Az új, módosított változat a Leopard 2AV jelzést kapta.


    Leopard 2AV, látható a jelentősen megerősített páncélzat.


    Az USA a jó teszteredményeket látva érdeklődni kezdett a Leopard 2 után, és készült is két prototípus, melyekbe amerikai tűzvezető rendszer került, az egyiket pedig a 105mm-es L7A3, a másikat pedig a Rheinmetal 120mm-es löveggel látták el, egy harmadik prototípus pedig német tűzvezető rendszert. A prototípusok Amerikába utaztak, ahol összemérték az új XM-1 harckocsival. Az amerikai szakemberek szerint a Leopard 2 és az XM-1 tűzereje és mobilitása nagyjából megegyező szintű volt, de az amerikai harcjármű erősebb páncélzattal rendelkezik (később kiderült, hogy ez csak a HEAT lövedékek ellen volt igaz, a Kinetikai energiával működő lövedékek esetén a német harckocsi jobb védelemmel rendelkezett), így végül teljes nyugalommal kijelentették, hogy az M-1 Abrams a legjobb harckocsi a világon (khm...). A német hadsereg némileg másképpen látta a helyzetet, és 1800 Leopard 2 megrendeléséről döntött.

    A Leopard 2 üres tömege 52 tonna volt, harckész tömege pedig 55 tonna, az összetett páncélzat, üreges kiképzéssel készült a minél nagyobb védelem érdekében.

    A vezető a harckocsi orrában, a középvonaltól kicsit jobbra ül, három periszkópja van, melyből a középső lecserélhető infravörös éjjellátóval ellátott periszkópra, a vezető ülése alatt található egy vészkijárat is. A toronyban jobb oldalon elöl ül az irányzó, mögötte és kicsivel felette a parancsnok, a töltőkezelő pedig a lövegtől balra foglal helyet. A parancsnoknak és a töltőkezelőnek van búvónyílása, mindkettőn az MG3 légvédelmi géppuska felfogatására szolgáló körgyűrűvel, noha rendszerint a légvédelmi géppuska a töltőkezelő búvónyílására van szerelve.

    A fő fegyverzete a Rheinmetal 120mm-es harckocsiágyúja, amelyet kétsíkú lövegstabilizátorral láttak el, a német hadsereg két fő lőszertípust alkalmaz hozzá, a DM-33 KE APFSDS-T leválóköpenyes, űrméret alatti szárnystabilizált páncéltörő lőszert és a DM-12 MZ HEAT-MP-T többcélú, szárnystabilizált kumulatív lőszert. A lőszerből 27-et a harckocsi elejében, a sofőrtől balra található lőszertárolóban helyeztek el, további 15 pedig a torony hátuljának bal oldalán elszeparált lőszertárolóba került. Ez utóbbi ajtaja elektromosan működtethető, és a teteje előre meggyengített, hogy egy esetleges lőszerrobbanás esetén az energia fölfele távozzon, így óva meg a küzdőtérben tartozkodó személyzetet. A torony bal oldalán egy ajtót alakítottak ki a lőszer rakodásához.

    Az irányzó fő műszere az EMES 15 tűzvezető rendszer, de ez az első kétszáz Leopard 2-nél még nem volt kész, így ideiglenesen PZB200 került beépítésre, amely nem infravörös, hanem fényerősítő elven működő éjjellátóval rendelkezett, később ezen harckocsik is megkapták az EMES 15-öst, és „levedlett” PZB200-akat a felújításra váró Leopard 1-esek kapták meg Az EMES 15 mellett van egy tartalék célzóberendezés is, a FERO-Z18, amely 8x nagyítással rendelkezik, és löveg mellett, jobbra van beépítve. A parancsnok egy független PERI R-17 panoráma periszkópot kapott, amely 360°-os látószöggel és 2x vagy 8x nagyítással rendelkezik, szűkség esetén e segítségével a parancsnok átveheti az irányzó feladatkörét is. A parancsnok mögött, a torony végének bal oldalán van elhelyezve a SEM25 / 35 rádióberendezés.


    Első szériás Leopard 2, látható a cső fölött a PZB200 éjjellátó berendezése.


    A küzdőtér mögött található a motortér, ahol az MTU MB 873 Ka-501 típusú 47.6 literes, V-12-es turbófeltöltős Diesel-motor található. Az elektromos rendszer 24 voltos, és 8db 12 voltos akkumulátor biztosítja az indítómotornak a megfelelő energiát. A Leopard 2 csúcssebessége 68 km/h, de békeidőben ez 50 km/h-ra van korlátozva a hajtáslánc kímélése céljából, a legnagyobb hátrameneti sebesség 31 km/h. A fogyasztása terepen mintegy 500 liter 100 kilométeren, de műúton beéri csekélyke 300 literrel is, a négy üzemanyagtartály összesen 1160 liter üzemanyagot fogad be, amely szükség esetén gázolaj mellett lehet kerozin, petróleum vagy benzin is, igaz, ez esetben a motor leadott teljesítménye csökken. Az egész rendszert elektromos felügyeleti és hibaérzékelő rendszerrel is ellátták, ha bármilyen meghibásodást érzékel, az a sofőr előtti panelen megjelenik. A sofőr mögött négy 9kg-os halonnal oltó berendezés található, amely csöveken az egész küzdőtérben a automatikusan megfelelő helyre juttathatja el a tűzoltó anyagot, amennyiben valahol 71 C° fölé emelkedik a hőmérséklet, illetve egy 2.5kg-os kézi oltókészülék található a löveg alatt. A vagyi-, biológiai- és nukleáris szennyező anyagok küzdőtérbe való kerülése ellen a belső légnyomást meg lehet emelni (ekkor ugye ha bármilyen rés is nyílik a belső téren, a levegő bentről kifelé fog áramolni, és nem engedi a szennyező anyagokat a harctérbe), illetve speciális szűrőberendezések tisztítják meg a kintről beszívott levegőt.

    A Leopard 2 felkészítés nélkül maximum 1.2 méteres vízen tud átgázolni, rövid felkészítéssel ez 2.25m-re növelhető, egy 15 perces felkészítéssel pedig, melynél egy három részből álló „légzőcsövet” szerelnek a parancsnok búvónyílására 4 méteresre növelhető.

    Az első Leopard 2-őt 1979-ben adták át, és az első sorozat 380 harckocsit számlált, a leszállítást 1982-ben fejezték be.

    Leopard 2A1


    Leopard 2A1


    1982 és 1983 között került sor a második sorozatban gyártott 450 harckocsi átadására. A torony tetejéről eltűnt a keresztirányú szélsebesség-mérő, áttervezték az üzemanyag-szűrő berendezést, mert az eredeti esetén csak nagyon lassan lehetett megtankolni a járművet, fellépőket helyeztek el a motortérben, miután a karbantartások közben az óvatlan szerelők rátaposhatnak a kormányműre, továbbá a lőszertárolók azonos kialakításúak lettek az M1 Abrams harckocsiéval. A harmadik sorozat 300 járművét 1983-84 között adták át, és csak kis mértékben tértek el a második sorozattól, például a parancsnok panoráma periszkópja 5 cm-el feljebb lett elhelyezve, illetve az NBC szűrő teteje nagyobb lett (ez a harmadik sorozat lenne elvileg a Leopard 2A2, de a sereg mégis Leopard 2A1 jelzéssel rendszeresítette őket).

    Leopard 2A3

    A negyedik sorozat 300 járműve 1984 és 85 között lett átadva, a legjelentősebb eltérés a SEM80/90 rádióberendezések megjelenése, valamint a lőszerrakodó ajtó lehegesztése, amely egyes esetekben szivároghatott, így a küzdőtérben uralkodó túlnyomás nem volt fenntartható.

    Leopard 2A4

    Az ötödik sorozat 370 járművét 1985 és 87 között szállították le, a tűzvezető rendszer számítógépének központi egysége lett cserélve, megerősítették a torony páncélzatát (hivatalosan: a torony szemből KE lövedékek esetén 700+mm HEAT lövedékek ellen 1000+mm RHA egyenértékű védelmet nyújt), valamint egy új tűz- és robbanáselfojtó berendezés került beépítésre. Noha eredetileg csak öt sorozat volt tervben, 1988 és 92 között további három sorozat került legyártásra, a hatodik sorozat 150, a hetedik pedig 100 járművet számlált. Ezek is Leopard 2A4 jelölést viselnek, de gondozásmentes akkumulátorokat kaptak, és a festésüknél Zink-kromát mentes festékeket használtak, továbbá eleve a torony bal oldalán lévő lőszerrakodó ajtók nélkül lettek legyártva. 1991 és 92 között további 75 jármű került átadásra (nyolcadik sorozat), ennél megjelent a cső jobb oldalán, a torkolat közelében egy kalibrációs rendszer, amely segítségével az irányzó meghatározhatja, hogy a löveg ugyanarra a pontra mutat-e, amelyre az irányzóberendezés.

    Leopard 2A5: (KWS II.)


    Leopard 2A5, megfigyelhető az igen hosszú, üreges kiegészítő páncélzat, és az tűzvezető rendszer optikájának kiemelése a toronyból.


    Az 1980-as évek elején új Szovjet harckocsik tűntek fel, a T-64BV és a T-80BV lövegcsőből indított páncéltörő rakétái és reaktív páncélzatai igencsak komoly fejvakarásra adtak okot. Egy újabb Francia-Német közös harckocsi program ugyan elkezdett felvázolódni, de 1982-ben ez is félbeszakadt (úgy tűnik a nemzetközi kooperáció ritkán sikeres harckocsik esetén). 1983-tól 96-ig több lehetőséget is megvizsgáltak, kezdve a több Leopard 2 hadrendbe állításától a régi testre új torony szerelésén át az automata töltőberendezés beszereléséig. Elkészült egy „fejlesztési alap”, reaktív és passzív kiegészítő páncélzat, elektromosan mozgatott búvónyílástető a vezetőnek (amely ezáltal nehezebbre és jobb védelmi képességgel rendelkezőre építhető), az EMES 15-öt kiemelték, és páncélozott házba helyezték.
    Noha a szovjetunió összeomlása alaposan megváltoztatta a nyugati politikusok és szakemberek hozzáállását, ettől a fejlesztések nem álltak le. Három elkülöníthető programot hoztak létre, a KWS I. egy hosszabb csövű 120mm-es simacsövű ágyú alkalmazását vizsgálta (ez lett a Leopard 2A6), a KWS II. erősebb páncélzat, valamint modernizált tűzvezető és kommunikációs berendezések beépítésével elérhető hatékonyságot, míg a KWS III. egy 140mm-es új löveg alkalmazását. 1991-ben Svédország, Hollandia és Németország közösen döntött a KWS II. program megvalósítása mellett, Leopard 2A5 jelzés alatt.
    A fent említetteken kívül a Leo 2A5 hátuljára egy kamera került, melynek segítségével a sofőr hátramenetben végre láthatja is, hogy merre halad, nagyban segítve a munkáját (eddig a parancsnok utasításai alapján vezethetett csak, amely viszont harchelyzetben problémás lehet). A torony elejére egy ék alakú kiegészítő páncélzat került, amely könnyen cserélhető sérülés esetén, illetve később könnyen felszerelhető helyette egy hatékonyabb változat. A torony hidraulikus mozgató mechanizmusát teljesen lecserélték egy elektromos rendszerre, és a tűzvezető rendszer módosításával lehetővé vált, hogy APFSDS-T lőszerrel helikopterre lőjenek, illetve beépítettek egy katonai GPS rendszert is. A változtatásoknak köszönhetően a harckész tömeg 59.5 tonnára nőt. A Német hadsereg az összes hatos, hetes és nyolcas sorozatban készült Leopard-2-esét feljavította Leopard 2A5 szintre.

    Leopard 2S / Strv.122

    A Svédország által licencben gyártott Leopard 2A4-ek (Strv.121) átalakítása, a változtatások lényegében azonosak a Leopard 2A5-el (kivéve, hogy a kiegészítő páncélzat erősebb), de beépítésre került a parancsnok számára egy harctéri hálózati adatközlő rendszer, amellyel képes nemcsak a parancsnoksággal, de a többi Strv.122-essel illetve elvileg légi és egyéb szárazföldi egységekkel is a kétirányú kommunikációra, feltüntetve a parancsok előtti képernyőn a baráti és az ismert ellenséges egységek pozícióját. Továbbá a toronyra felkerült a Francia Galix védelmi rendszer, amely lézerbesugárzás jelzőkkel rendelkezik, és szükség esetén az infravörös tartományban is átláthatatlan ködfelhőbe burkolja a harckocsit. Egyes hírek szerint várható az új Rheinmetal L/55-ös löveg beépítése is.

    Leopard 2A6 (egyes esetekben nevezik Leopard 2A6EX-nek is)

    A KWS I.-ben vizsgált L/55-ös csőhosszúságú löveggel elérhetővé vált az 1800m/s torkolati sebességű páncéltörő nyíllövedék alkalmazása, azon Leopard 2A5-ösöket, amelyekbe beépítették az új löveget, Leopard 2A6 jelzéssel illeték. A lövegen kívül kívül kapott egy kiegészítő áramforrást és légkondicionáló berendezés beépítését, valamint megnövelték a harckocsiakna-elleni védelmet .
    A német hadsereg úgy döntött, hogy 225db Leopard 2A5 harckocsiján elvégzi a következő feljavítást, Hollandia 180 harckocsiján végzi el az átalakítást, Görögország pedig 170 újonann legyártott harckocsit rendelt.

    Leopard 2A6E:
    A Spanyol megrendelésre készült 216db Leopard 2A6-os még erősebb kiegészítő páncélzattal lesznek legyártva..


    Egyéb változatok:

    A Leopard 1-hez hasonlóan a Leopard 2 alvázán is több kiszolgáló járművet hoztak létre, mint hídvető (Panzerschnellbrücke 2), harckocsimentő (Bueffel) illetve utász (Kodiak)

    Adatok: (Leopard 2A6)

    Harckész tömege: 62 tonna
    Legénysége: 4 fő (vezető, irányzó, parancsnok és töltőkezelő)

    Teljes Hossza: 7.7 m
    Szélessége: 3.7 m
    Magassága: 3 m

    Erőforrás: MTU MB 873, V-12-es turbófeltöltős diesel-motor, 1500 lóerő.

    Max. sebesség műúton: 72 km/h
    Max. hatótávolsága műúton: 500 km

    Fegyverzete:
    1db 120mm-es, L/55 csőhosszúságú, simacsövű hk. ágyú (42 lőszer)
    1db 7.62mm-es MG2 koaxiális géppuska
    1db 7.62mm-es MG3 légvédelmi géppuska (összesen 4200 géppuska lőszer)

    Alkalmazó országok:
    Németország, Hollandia, Dánia, Lengyelország, Spanyolország, Svédország, Görögország, Ausztria, Svájc, Norvégia.
    A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!