Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #10217
    Hogy ez a 60 milliárd forint mennyiben jelent bármit is:

    NATO: Magyarországnak az alsóház a reális

    Ennyi jut most védelemre és nem több! - tárta szét októberben a karját Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, amikor Brüsszelben felkereste Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárt. Ekkor már tudni lehetett: az idei védelmi büdzsé a GDP 1,29 %-ával még távolabb kerül a szövetségben tett (“csak" politikai, nem jogi) vállalástól, amely szerint két százalékot kellene a hadseregre fordítani.

    Ha a NATO csütörtökön közzétett statisztikájában a GDP-arányos mutatókat valaki a teljesítmény mérőfokának nézi, úgy messze alábecsüli a magyar védelmi képességek tényleges lemaradását. Azért is kár túlzott következtetéseket levonni ezekből, mivel az alacsony magyar védelmi költségvetés nemcsak önmagában kelt rossz benyomást, hanem teljesen blokkolja a haderőreformot. - Értelmetlen a belgákkal való GDP-arányos összehasonlítás, ha egyszer nekik egy jól felszerelt, NATO-kompatíbilis hadseregük van, nekünk meg egy lerobbant - emlékeztetnek brüsszeli forrásaink, akik jót derültek annak értelmező egybevetésén is: Magyarország 30 ezres hadserege létszámban megelőzi a dánt, a norvégot és a luxemburgit is. Lévén a három állam lakossága együt alig éri el tízmilliót, ráadásul - hazánkkal ellentétben - kettőnek van haditengerészete, amit a statisztika nem tartalmaz.

    Az általános megítélés szerint hazánk valójában az alsóházban kullog a szövetségesek NATO-teljesítményében. (“Kiesőhely" csak azért nincs, mert egy kormányközi szervezetből nemigen lehet kipottyanni.) Ráadásul semmiféle olyan különleges hadi képességünk nincs, amelyet - például légi szállításra szakosodva - a NATO-t szem előtt tartva kifejlesztettünk volna.

    Megfigyelők elismerik például a Gripen vadászgépek technikai tulajdonságait, ám erre a beszerzésre a NATO több okból is aligha tart majd igényt. Az F-16-osok szervizelése például a szövetségen belül szinte bárhol megoldható, a Gripené nem. A Gripenek egyébként is csak papíron vannak meg - fizikai valójukban egyelőre az országon kívül lelhetők fel. Ellenben a negyedik generációs, multifunkcionális harci repülőgép tíz évre “megeszi" a honvédség fejlesztési keretét.

    Mindezt egybevéve a szövetség misszióiban való magyar részvétel lényegében az egyetlen lehetőséget jelenti arra, hogy megítélésünk kedvezőbb legyen a brüsszeli központban. Ez három fő területet ölel fel: Irakot, a Balkánt és Afganisztánt. Ami Irakot illeti, a bizonyítási vágytól szinte égő magyar NATO-diplomatáknak nincs szerencséjük az Ar Rusztamija-i kiképzőközponttal. Az atlanti szövetség katonai akadémiája, amely a bagdadi “zöld zónából" a főváros peremére költözik, egy hatalmas, ám igen lerobbant komplexumban nyer elhelyezést, ezért a vártnál lassabb ütemben állítják helyre. Az is kiderülhet, hogy iraki civilek őrzik majd, így lehet, hogy nemcsak az őszig, de egyáltalán nem lesz szükség a felajánlott magyar őrszázadra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy semmilyen magyar katonára sem. Magyar diplomaták fontosnak tartják, hogy az iraki jelenlét számottevő legyen, s ne csak a kint lévő tizenhat törzstisztre, a felajánlott százezer euróra, illetve a szeptemberben útra kelő, 77 darab T-72-es harckocsira korlátozódjon. (Ezeket ráadásul nem magyar pénzen újítják fel, így számottevő hozzájárulásként, pláne “áldozatként" nehéz lenne őket eladni.)

    A Balkánon a magyar vezetés most fontolgatja, hogy hosszabb távon harci feladatú, esetleg zászlóaljszintű egységet alkalmazzon. Afganisztánban 179 magyar katona végzi feladatát, s - egyelőre a puhatolózás szintjén - van olyan elképzelés is, hogy Magyarország vegyen részt egy ún. vidéki helyreállítási csapatban (PRT). Hozzáértők szerint ez ugyanakkor túl nagy logisztikai és anyagi terhet róna a magyarokra.

    Magyarország részt vesz abban a logisztikai támogató akcióban is, amellyel a NATO és az EU az Afrikai Unió darfúri (nyugat-szudáni) békefenntartó műveletét segíti. A két szervezet összehangolja tevékenységét, s Magyarország az EU keretében ajánlott fel egy logisztikai tervező tisztet, valamint a hadseregből kivont, de még használható tábori felszereléseket.

    Forrás:
    NOL.hu

    Hadseregünk képességeit és jövőjét nézve valahogy így lehetne kommentálni a dolgot: Az Albán hadseregről szóló viccek után hamarosan várhatóak a Magyar hadseregről szóló viccek!