1. Fényesre lakkozott felületre kell felvinni.
2. A lakkal ellentétes bázisú legyen a befolyatáshoz használt festék. Azaz, a lakk lehetőleg akril legyen, a festék pedig enamel, vagy művészolaj.
A technika maga egyáltalán nem nehéz, nagyon könnyen rá lehet érezni az ízére. Vagy átmosod az egész felületet a barnás-feketés festékkel, s pár perc száradás után letörlöd a felesleget, vagy csak a panelvonalakba futtatod be.
Viszont az F-16-os van annyira koszos gép, hogy érdemes lenne még valamit csinálnod azokkal a panelvonalakkal:
"Az olajfolyást pedig száraz ecseteléssel, meg óvatos festéssel csináltam meg. "
Az olajfolyást azért nem jó szárazecseteléssel csinálni, mert az olajfolyásra jellemző mintát (kifolyó olaj, amit a menetszél szépen "elmos" a menetiránnyal párhuzamosan) nem tudod vele megcsinálni. Ezen a képen nagyon szépen látszik az American Airlines egy gépén a függőleges vezérsíkon, de leginkább annak a tövében:
Ezt a legegyszerűbben egy kis csepp művészolajjal, s enyhén hígítós (szinte száraz) ecsettel tudod megcsinálni. Egyszerűen a festéket elhúzod a kellő irányba annyiszor, ameddig megfelelőnek találod a folyást. Még annyit azért hozzátennék, hogy ehhez már viszont matt felület kell.
"Egy dolgot lenne jó megtanulni a pre-shading (ha jól emlékszem így hívják) mert akkor nem kéne utólag a panelvonalakkal foglalkoznom . "
A Pre-Shading jó dolog, látványos, de nem váltja ki a befolyatás lépését. Ezzel a technikával általában a szerelőpanelek szélének átlagostól eltérő árnyalatát lehet kihangsúlyozni, s ezzel is plasztikusabbá, élőbbé tenni a makettet. Az már más kérdés, hogy gyakorlatilag az összes panelvonalra alkalmazzuk, sőt néha az élekre, sarkokra is. Egyáltalán nem nehéz technika, biztos kéz, s egy jól és megbízhatóan üzemelő festékszóró kell hozzá.
