#171
"Ó, így nem a valóságtól választjuk el, csak a természettudományos modelljeinktől. Egyúttal magát a valóságot választjuk el az említett modellektől. Mivel az észlelő és a valóság egymásra vannak utalva."
De akkor hogy tudod megkülönböztetni a valóságot a szubjektív észleléstől? (pontosabban, hogy az észlelés mely része valóságos és mely része csak az agyad terméke?)
pl. néha az álmok is igen valóságosnak hatnak, még sem gondolja senki (na jó, ez sem igaz :)), hogy a valósághoz közvetlen közük lenne.
"Az bizony nem illúzió. (Ez egy már eléggé elavult nézet. Persze erről még sokan nem tudnak.) Hiszen tapasztalod a tudatos átélést. Erre nincs fizikális magyarázat. Elméletileg(!) a világ működhetne egy szem tudat nélkül is."
A filozófiához nem sokat konyítok. :)
Akkor vegyük úgy, hogy az ember saját öntudata nem illúzió. Azonban más emberekről ezt nem tudod eldönteni. Saját szemszögedből nézve ők is csupán egy halom atom.
"Na és? Majd később definiálják. A fizikában is volt és van olyan dolog, aminek sokáig nem volt, illetve ma sincs kielégítő definíciója. Attól még használhatók az azt is magában foglaló modellek."
És akkor mi van, ha a valóságban nincs szó semmilyen "energia" (vagy akármi más) áramlásáról, vagy nem létezik semmilyen, a meridiánokhoz hasonlóan működő képződmény?
"Itt mi is a felesleges?"
Az, hogy egy jelenség magyarázatára olyan fogalmakat vezetnek be, amelyek még több kérdést szülnek, mint az eredeti jelenség. (lásd: energia, meridiánok)
Az is lehet lehet, hogy az egész ősi magyarázat totálisan téves és mondjuk a tűszúrásokra adott idegi-homronális válasz felelős az egészért.
Ezért kell most nulláról felépíteni az akupunktúra működési modelljét. Aztán majd össze lehet hasonlítani az eredetivel.
"Ha eleve nem akarja, se most (kényelmességből, lustaságból, stb.), sem később, akkor hiába."
Ez már csak az ő hibája lehet. Én valószínűleg hiába kérném, hogy hasonló magyarázatokat adjon az ő törzsi elméleteire.
"Ó, dehogynem! Nem ismered pl. Einstein híres mondását?"
Gondolom a "A jósten nem kockázik." mondatára gondolsz.
Itt nem arról volt szó, hogy Einstein ne fogadta volna el a kvantummechanikát, mint jól működő modellt. Csupán azt nem akarta elfogadni, hogy a véletlenszerűség a természet egyik alapvető tulajdonsága. Úgy gondolta, hogy egyszer majd találnak egy olyan, mélyebb modellt, amiben nem lesz rá szükség.
Eddig úgy tűnik tévedett.
#171