Segitsetek
-
#1556
Szakadék mélyéről szemlélem önmagam
Ajkam néma, a világ hangtalan
A csend orvul ejtett rabul.
Sziklabörtönömben ízek, színek, szagok
Megfakulnak, anyagtalan álomlény vagyok
Kinek messze még a pirkadat.
Felettem angyalt formál a holdsugár
Karom nyújtom, pedig árnyalak csupán...
Saját képzeletem szivárványa.