Segitsetek
-
Stupid Peach #1474 Megkésve bár, de itt vagyok,
Választ néked most adok,
Köszönöm a türelmedet,
Köszönöm a köszöneted.
Irigyelni okod engem nincsen,
Nem túl színes az életem.
Boldogságom csak egy álom,
Melybe magamat ringatom.
Szerelemről beszélni nem szeretek,
Így ezt most sem teszem meg.
Fáj a magány, fáj, de nem mondom...
Nem kell, hogy minden gondolatom ekörül forogjon.
Halálvágyad fel nem foghatom.
De hogy mit gondolj, meg nem mondhatom.
Az egész élet előtted áll,
Oly sok minden csak reád vár.
Éjjel támadt még egy ötletem,
Néhány sort papírra vetettem.
Olvasd el, ha érdekel!
