Segitsetek
  • Hayni
    #1288
    Igaz nem vers, de "szerelmes" és egyben "tragikus" :

    "Fizika óra van, én mellette ülök. Nézem fénylő, bársonyos haját, a
    gyönyörű szemét a szép kezét ő rámnéz és mosolyog. De ő nem úgy néz
    rám, ő csak az úgymond legjobb barátom . Vége az órának, vége a napnak,
    ő átjön hozzám elkérni a matekfüzetem. Én odaadom neki, ő rám mosolyog,
    az arcomra nyom egy puszit, és azt mondja, köszi. Én el akarom mondani,
    hogy szeretem, el akarom mondani hogy akarom őt, és hogy nem akarom,
    hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám és én ezt tudom. Másnap
    találkozunk a suliban, mellette ülök, sír sír, mert szakított a
    barátjával. Én megvígasztalom, ő átölel érzem hogy majd kiugrik a
    szívem. Egy órán keresztül a karomban fekszik, aztán rám mosolyog, az
    arcomra nyom egy puszit és az mondja, köszi. Én el akarom mondani, hogy
    szeretem, el akarom mondani, hogy akarom hogy akarom őt, és hogy nem
    akarom hogy csak barátok legyünk , de ő nem így néz rám és én ezt
    tudom. Telnek a napok az évek, látom hosszú talárban, az érettségin,
    látom amikor átveszi a bizonyítványát. Ő rámmosolyog. Én el akarom
    mondani hogy szeretem, el akarom mondani hogy akarom őt, és hogy nem
    akarom hogy csak barátok legyünk , de ő nem így néz rám, és én ezt
    tudom. Együtt megyünk a főiskolára, de telnek az évek, és már a
    diplomaosztón találom magam. Ő még szebb, hosszabb és szebb a haja, az
    arca, gyönyörű nő. Az utolsó nap ő rámmosolyog, az arcomra nyom egy
    puszit. Én elakarom mondani hogy szeretem, el akarom mondani hogy
    akarom őt, és hogy nem akarom hogy csak barátok legyünk, de ő nem így
    néz rám és én ezt tudom. Eltelik rengeteg idő, én minden héten beszélek
    vele telefonon. És akkor megkapom a szörnyű hírt.
    Ott állok a koporsójánál, ami nyitva van, látom a fehér gyönyörű arcát.
    Potyognak a könnyeim. Nem mosolyog rám, nem kapok tőle puszit.
    El akarom neki mondani, hogy szeretem, el akarom mondani hogy akarom
    őt, és hogy nem akarom hogy csak barátok legyünk, de ő már nem tudhatja
    ezt később felmegyek a szobájába, és megtalálom a naplóját és a
    következőket olvasom: Rámosolygok, az arcára nyomok egy puszit. El
    akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és
    hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én
    ezt tudom."