• 3P
    #3
    Nagyjabol ugy van, ahogy Okoska is irta, azaz jelenleg a leghatekonyabb eromuvek (Ft/kW-ban, vagy egysegkoltsegben kifejezve) az atoimeromuvek, ezt kovetik az un fosszilis tuzeloanyagu eromuvek (szen, pakura, gaz...).
    Az un megujjulo, vagy reszlegesn megujulo energiaforrasok kozul mai szemmel, gazdasagi mercevel merve csak a vizeromuvek versenykepesek. Vizeromuhoz meg megfelelo geodetikai viszonyok szuksegessek. A szelenergia egy igen erdekes energi fajta, raktarozni natur energia formajaban nem lehet, ugy mint vizeromuvek eseten viztarozokkal...
    Ma """"""piaci korulmenyek kozott"""""" 1 db szelturbina mukodik MO-on, megpedig Dunaujvaros kozeleben Kulcson. Azert van ennyi idezojel, mivel hatalmas dotacioval epult meg, es meg nagyobb dotacioval veszik at toluk az aramot (mar ha epp termel, elfordul, hogy az un. hazi uzemre is keves). Hogy miert van nalunk ilyen keves eromu? Szamtalan oka lehet, de talan az a legfontosabb, hogy nalunk nincs egy nagyjabol allando erossegu, es iranyu szel, ugy mint az oceanparti orszagokban, mint pl. Hollandia, Anglia, Izland... Szoval fel lehet hozni remek otleteket, de csak azert mert nyugat-europai, meg nem biztos, hogy Mo-n is kivallo volna.
    Sajnos hazank nem bovelkedik a villamosenergia termelesre foghato un. megujjulo energiakbol, igy jelenleg a konzervativ megoldasok fele kell forditanunk a figyelmet.
    Ellenben nem szabad elfeljtkeznunk a jovo energia problemairol sem, ezert kell dotalt korulmenyek kozott uzemeltetni 1-1 a jovobe mutato eromuvet, amelynek tobbsege varhatoan zsakutca, de lehet, hogy 1 kozuluk 50 ev mulva Mo meghatarozo eromu tipusa lesz, ugy mint ma az atomeromu.

    Zocsi-nak irnek meg 1-2 sort.
    Az eromuvi hutovizet ne keverd ossze az ivovizzel. Valoban viz kell az eromuvek hutesehez (kondenzator hutese) de ennek tobb variacioja lehet:
    1. mint pl Paksnal, a Dunabol egy mesterseges csatornan keresztul vizet szivattyuznak ki, majd az uzemszeruen nemileg felmelegedve (nem sugarozva gyk. !!!!) visszavezetik a Dunaba.
    2. hutotornyokon keresztul tortenik a hutes, ahol a viz parolgashojet hasznaljak fel, itt joval kevesebb viz kell, mint pl a paksi peldanal, de ez koltsegesebb. Na igen ehhez is viz kell, de ilyen rendszerek mukodnak szamtalan felsivatagi, sivatagi korulmenyek kozott.
    Spoiler: Mint oly sok mindent ezt is magyarok fejlesztettek ki (tokeletesitettek), es a feltalalo utan Heller-forgonak neveztek el). Tehat kedves Zolcsi a vizhiany nem oly merteku, hogy eromuvi hutokorfolyamatkent ne johessen szoba, maximum technologiai atalakitasokat fog igenyelni...