Gabo#25
v#:
A neuronok szimulálása mégis működik. Lehet, hogy a processzorok nem parallel rendszerűek, de szoftveresen megoldható a kvázi párhuzamos működés. A legtöbb alife programban a virtuális gép elvére építenek. A szimulációban minden egyedet egy virtuális gép kezel, a keretrendszer pedig gondoskodik a párhuzamos működésről.
A mesterséges élet szimulációk többségében nincs szükség százmilliónyi neuron szimulálására, mivel a szimulációban résztvevő "életformák" bonyolultsága ritkán haladja meg a rovarok szintjét. Már pár száz neuron használatával is látványos és bonyolult viselkedések alakulnak ki. Több milliós neuron hálókra legfeljebb MI kutatásokhoz lehet szükség. De itt most mesterséges élet kutatásokról volt szó! (A fenti program is ezek eredményére épít.)
Tény, hogy egyszerűsített neuron modellt használnak. De a szimulációknak pont ez a lényege. Készítenek egy egyszerűsített modellt, amin tesztelni lehet a különféle hatásokat a nélkül, hogy azokat a fizikailag valós alanyon tesztelnék. (Gondolom neked sem tetszene, ha a macskádat használnák fel néhány kísérlet elvégzéséhez, majd azok végén egyszerűen felboncolnák...)
Amúgy itt-ott már foglalkoznak a hardveres neuron hálók készítésével is.
A fenti program, mint mondtam, csak egy eszköz. Hogy ki és mire használja csak a saját döntésétől függ. De ahol élethű mozgásra van szükség (filmek, játékok stb.) akkor ott a gazdaságos volta szerintem egyértelműn ki fog ütközni. Az animációs stúdiónak nem kell beszereznie/bérelnie egy méregdrága mozgás digitalizáló rendszert, nincs szükség színészekre, tornászokra, teremre ahol a mozgásokat rögzíteni tudják, mindent meg tudnak oldani pusztán a szoftver használatával.