érdekes történetek
  • mir
    #7
    Helló mindenki.
    ide olyan történeteket írok most be (kettőt), amik nekem, amikor olvastam nagyon megtetszettek, és ha valaki másnak is vannak ilyen érdekességei, azt itt megoszthatja másokkal(pl. velem is) akiket esetleg érdekelhetnek.
    ha valakinek nem tetszik, az legyen szíves ne anyázzon, az ablakot be lehet csukni.

    1: a gőzgép eredete.
    A gőzgép eredete.
    A gőzgép sokkal régebbi találmány, mint azt nagyon sokan gondolnák.
    A legleső "gőzgépet" egy Denis Papin nevű egyetemi tanár(matematikus) által 1687-ben alkalmazott különleges fazék volt, melynek tetelyére ráprésel egy fedőt, és így az ebben az edényben lassú tűzön főzött hú sokkal puhább lett, mint azelőtt bármikor bárkinek.(mert az edényben a felforró vízből létrejöbő nagynyomású gőz puhította a hust, és nem engedte kiszáradni) De egy alkalommal ottfelejtette a húst a tűzhelyen, és az kihült. a fedő örökre ottmaradt a lábason, melyet egy újjal kellett pótolni, de Papin nem értette, miért ragadt oda. Az első munkára fogható gőzgépet is ő készítette, mely így működött:
    -vizet tölt a henget aljába.
    -a dugattyút lenyomja a víz felszínéig, a dugattyú és víz közötti levegő egy biztonsági szelepen át távozik, melyet lezár, amint eléri a vizet.
    -felmelegíti a hengert, a keletkező gőz felnyomja a dugattyú, majd emikor eléri a henger tetejét, abbahagyja a melegítést, és rögzíti a dugattyút a henger tetején. A hanger nem most végez munkát
    -a hengetr gyorsan lehűti, a benti gőz kicsapódik, vákum jön létre, majd a rögzítés kioldásával a légnyomás(amit ekkoriban még NEM ISMERTEK) benyomja a hengerbe a mozgó alkatrészt. ekkor végzett munkát.
    Tehát az első gőzgép pontosan fordított elven működött, mint az, ami meghódította az egész világot.
    Papin írt egy cikket a gőzgépről, melyet egy angol hadmérnök olvasott, és ő jött rá, hogy a gőz, és nem az atmoszféra munkájával operálva sokkal jobban használható gép jön létre. Persze még ez is nagyon kezdetleges szerkezet volt, de mire a gőzgépek eljutottak James Wattig, már leglább 3 komolyabb generáció avult el, hogy teret adjon avilág által leginkább ismert szerkezetnek.
    (Greguss Ferenc - Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok c. könyve alapján)

    magasfeszültségű vezetékek csapolása?

    Egytemen elektronikát tanuló ismerősöm mesélte a dolgot, konkrét számításokkal nem tudok szolgálni, de egy négyjegyű függvénytáblázat segítségével nem nehéz kiszámolni a pontos értékeket.

    Mint tudjuk a magyar elektromos gerinchálózat 50Hz-es 20 000 V-os rendszer. De az európát behálózó nemzetközi rendszer 100 000Von működik(nagyrészt) a 100 000 Vos feszültéghez egy-egy ilyen komolyabb távvezetéknék több, mint 100 A is lehet az össz-áramerősség(az összes vezetéket együtt nézve)Ez a 100 A már meglehetősen erős változó elektromágneses mezőt épít fel maga körül, másodpercenként 50szer. a változó elektromágneses mező pedig egy vezetőben elektromos áramot indukál. az egyetemen kiszámolták, hogy ha találnak egy olyan helyet, ahol valami donb vagy ilyesmi miatt a vezeték és a talaj közötti távolság kevesebb, mint 5-8 méter, a csapoláslehetséges. megfelelő menetszámú, és alakú tekercset elhelyezve igen komoly mennyiségű elektromos áramot lehet lecsapolni. A kapott áram 50Hzes váltó, így szabadon transzformálható, akár 230-ra is, így szinte bármi működik róla.(mondjuk egy TV talán nem) De a lényeg most jön: Ezt a szerkezetet(egy csapolót) beáshatjuk a föld alá is, mert a föld nem árnyékolja le az elektromágneses mezőt(kis vastagság persze) így a csapolót el lehet rejteni a kíváncsi szempárok elől. Ha van valami dombe ilyen vezeték alatt, és megfelelően közel van a vezetékhez el lehet oda rejteni ilyen csapolót.
    Persze ha tul sokat csapol az ember, akkor ez feltűnhet az áram szállítójának(túl sok a szállítási veszteség) de a szerkezetet NEM LEHET MEGTALÁLNI! Egyetlen módszer a távvezeteék alatti rész egészének a végig-fémdetektorozása, de ez a vezetékek hosszára való tekintettel(több ezer km) nem túl könnyű feladat.
    A legenda: (amit már az egyetemi professzor is csak így emlegetett) Az ukrajnát a szovjet gerinchálózattal összekötő kábelt tényleg csapolták egy eldugott isten háta mögött kis területen, ahol "hétvégi" telkek voltak (se áram, se semmi nem volt oda vezetve) és az egyik kerttulajdonos találta ezt ki, mert az ő telke pont egy dombtetőn volt, alig 3 m-re a fővezetéktől! (ez nagyon közel van, ilyen távolságból már felesleges a kifinomult technika, és a nagy tekercs) és ráadásul ez az úriember megosztotta az áramot a többi kerttulajdonossal. a szerkezetet állványra szerelte, hogy még közelebb legyen a vezetékhez.
    Persze lebukott, de nem a hatalmas szállítási veszteségek tűntek fel a SZUban, hanem valamelyik kerttualjdonos egy hngulatjelentésben felvetette az ötletet, hogy hasonló csapoló-berendezéseket használhatnának más áram nélküli helyeken is, mert milyen jól működik. és persze nem feljtette el a kiagyaló elvtárs érdemeit sem méltatni. persze a jelentés írója nyilván nem volt tisztában azzal, hogy ők is energiát fogyasztanak, és hogy ebből baj is lehet. Aróól már nem szól a fáma, hogy mi történt velük, a (szerintem csak)mese arra terjed ki, hogy a gépet leszerelték, és as kertet elvették az "agytröszttől".

    Remélem tetszettek a történetek, ha valakinek vannak még hasonlók, szívesen olvasnám azokat is.
    mir