Helyesírás?Minek?
-
#829
először is a helyesírással kapcsolatban: a nyelv szóban él, az írás csak egy valamilyen, központilag valamelyest szabályozott módon történő rögzítése a beszélt nyelvnek. Az, hogy mit hogy írunk, az egy végtelen egyszerűsítés, hiszen jóval kevesebb betűnk van, mint hangunk (nem véletlenül használják a nyelvészek a fonetikai ábécét), az írásbeli változat pedig egy nagyon régi állapotot rögzít, például olyat, ahol még volt hangzásbeli különbség a a 'j' és a 'ly' között (ahogy pl. Zalában az időseknél még mindig van is, de máshol gyakorlatilag eltűnt már). Ráadásképpen az, hogy kinek mi számít már hosszú magánhangzónak - a te példádnál 'tyuk' és 'tyúk', az is környezetfüggő. Számára lehet, hogy amit ejt az már hosszúnak számít, de a te kategóriáidba már nem fér bele. Emiatt sem árt, hogy a nyelvben ennyi túlbiztosítás van, nem véletlenül alakult ki, mert a beszédet igen zajos környezetben is megértjük, informatikailag nézve akkora benne a hibajavítás, hogy bőven több, mint a fele elveszhet az átküldött adatoknak, mégis fel lehet dolgozni (elég csak arra gondolni, hogy egy koncerten vagy egy szakadozó telefonvonalon át is lehet beszélgetni). Ráadásul a hosszú hangoknak hangsúlyozási szerepe is van, így az általad említett 'mindíg' egy erősen hangsúlyozott változat, amit írásban elméletileg nem jelölünk, gyakorlatilag viszont sokan megteszik, ezzel szembemennek az AkH meg az OH ajánlásainak.
A média-fólia pedig szerintem teljesen jó hasonlítás, a magyarban van egy szó, amit úgy írunk le, hogy média, és az információ közlésére továbbítására használt eszközöket, tágabb értelemben a tájékoztatási formákat értjük alatta. A kapcsolata a latin többesszámú 'media' latin szóval ugyanaz, mint a 'fólia' szónak a latin többesszámú 'folia' szóval.
Ráadásképp, ha a média magyarul többesszámú, akkor úgy kellene mondani, hogy 'a média megírták', a 'média jelen voltak', és így tovább - egyeztető nyelv vagyunk, vagy mi :)
Az ikes igéknél félig-meddig még megvan az alanyi-tárgyas megkülönböztetés, de kiveszőben van (pont amiatt, mert már egy ideje úgy tanítják mindenhol, hogy az alanyi forma mindkét alak) - bár onnantól érdekes, hogy nem tudjuk miért alakult ki, és mi alapján váltak bizonyos igék ikessé (valahol azt olvastam, hogy a passzív cselekvést vagy történést jelölő igék voltak régen az ikesek), és miért van olyan, hogy csak néhány személyben jelenik meg.
Az online sajtónál pedig a legtöbb esetben nincs korrektúra, nincs senki, akinek lenne ideje rá, hogy minden megjelenő cikket átolvasson. Egy profi korrektor iszonyatosan drága, kevés ember képes rá, és nagyon nehéz munka nem azt olvasni, amit az író le szeretett volna írni, hanem azt, amit tényleg leírt. Manapság a korrektúra kimerül abban, hogy egy szövegszerkesztővel megnézik, hogy mit húz alá, és jónapot. Erre viszont van egy régi szép példa, az alábbi szövegben a nagyobb helyesírás ellenőrzők nem találnak hibát:
"- Péter kém, képzeld, mit halottam! Azt, hogy atilla rosszul hal. Tegnap halott valami túl világi zajt, kiderült, hegy csak az ülő hangja. Úgy megrázta ez az esett, hogy össze is eset. Ez sarkalta őt ara, hogy elmenjen az orvoshoz. Elkísértem a rendelőben, de sokan volt a helységben, még a bejáratott is elállták. A vizsgálat órákig fojt. Nem tudtam megvárni, korában el kelet jönnöm.
- Géz ám, ez semmi! Kiderült az is, hagy atilla lenyelt egy hall szálkát, mert nagyon mohón evet. Igaz, mindig is nagyon szeretet enni.
- Szegény embert sok baj súlyt. A sors csak néha álld, inkább ossza a csapásokat, és rád bízza, hogy old meg. Egyel több fagy kevesebb gong, mar alig számít.
- Sajnos mennem kel.
- Meny csak nyugodtan, menny. A halhús mellet pedig mindig egyel kenyért, mert az le viszi a szálka.
- Ne feled, hogy minden más képen történt, az előbb mondottak csak áll hírek voltak! Az egész Dumát oszt el 5 - el!"
A szöveghelyességet egyelőre egyetlen rendszer se képes vizsgálni.