Helyesírás?Minek?
-
Seele #826 De jó, hogy itt is van ilyen topik! Még tanulni is lehet belőle (esetleg "hibás" meghatározásokat :) ) Talán kicsit hosszabb hozzászólás lesz, de megírom egyben, amik összeálltak bennem visszaolvasva szinte az egészet :DD (rendben, a közepén volt egy kis ugrás idő hiáyában).
Véleményem szerint elég nehéz valóban biztosan megegyezni mindenben, hogy akkor most mi a helyet és mui a helytelen? A nyelv változik, sokmindenben elkezd érvényesülni egy de facto szabály, így az végül bekerül az általánosan elfogadott helyesírásba is. Ez talán főképp kisebb módosításokat jelent, de olvastam itt korábban az "1-i" meg "1-ji" változatokat, amely - ha jól emlékszem - ilyen nagyobb váltás volt (jelenleg persze az "1-ji" /elseji/ az érvényes).
A helyesírás egy norma, ami használata bizonyos kulturáltságot jelent. Persze lehetnek kivételek, amikor hely szűke (például az SMS) vagy néha direkt viccből írunk valamit rosszul :) Szintén saját vélemény, de egy fórumban azért már van hely és idő is fogalmazni, oan soxor meg csak nem lehet hozzászólni, hogy ne férjen bele az a "ly" meg az "x" helyett a "ksz" :DDD (ok, gyanítom az "oan" szót is tartalmazó gügyögő nyelv eleinte vicces/aranyos lehetett, de mint bármi más: ami először aranyos később kifejezetten közönségessé válthat, ami meg először vicces az később pedig unalmassá, idegesítővé, gyatrává és semmiképpen sem humorossá - lásd: "vazze"). Persze az is lehet, hogy közben meg az "oan" szó etimológiája annyi, hogy egyszerűen a használói nem tudták, hogy az "olyan" most "j"-vel vagy "ly"-val íradnó, így az módosult :DDD
Ez nem nyelvi változás, ez csak egy korosztály divatja. Ebből valószínűleg nem lesz igazi nyelvi változás, több ok miatt is. Egyrészt, aki idősebb lesz és kinövi a korosztály ilyen jellegű dolgait is, az már nem viszi tovább ezt a "nyelvezetet", mert ez ahhoz a korosztályhoz tartozik (ahogy az öltözködésünk is változik más korosztályhoz megfelelően). Poénból persze lehet idősebben is használni néha (ahogy néha felvenni az erősen kinőtt, rózsaszín Mikiegeres pólót is, ha éppen az poén valamiért). Másik ok, hogy ez a degradált nyelvezet nem lesz hivatalos nyelv, hogy azért a nyelv művelői (nem az akadémikusok, hanem csak simán mi, akik tényleg igényét érzik az igényességnek) azért ezt nem hagyják. (erősen saját szempont, de hát akkor is :) )
Láttam itt a topikban a "csak" szót "xsak"-nak írva. No, ez valóban a totális nyelvi igénytelenség, hiszen egy betű egy betűt helyettesít, erre nem mondható, hogy "xsak gyorsan akartam írni"... :D (persze nem kötelező igényesnek lenni)
Sajnos amit meg a magyartanárok mondanak, az nem feltétlenül kötelező érvényű (még akkro sem, ha az aktuális, éppen érvényben lévő helyesírási szabályokat elfogadjuk), hiszen sajnos a tanárok egy része - természetesen tisztelet a kivételnek - nem feltétlenül ismeri az aktuális szabályokat. Mindent ők sem ismerhetnek, illetve ez is folyamatos továbbképzést jelent, mert a nyelv, így azt követve a helyesírás is változik.
Sajnos a szabályozás néha tényleg elég erőszakos és nyakatekert. Ez még durvább, ha nem "csak" a helyesírásról, hanem a nyelvünkről van szó. Leíró nyelvészetet ugye mindenki tanul valamilyen alap szinten nyelvtanórákon általános és középiskolákban. Ott megtanuljuk, hogy az ige az létezést, cselekvést, történést kifejező szó, a főnév pedig tágabb értelemben tárgyat, élőlényt nevez meg. No de akkor milyen szó például az "ásás"? Hiszen az cselekvést jelöl, de mégis főnév. (Ekkor persze kiderül, hogy a főnév szűkebb értelemben jelölhet jelenséget, cselevést, stb. is).
Hogyha igen gazdag és szép nyelvünkben nehéz a szófajok szintjén is egyértelmű különbséget tenni, akkor valószínűleg a helyesírásban sem lesz egyszerű a dolog (persze még midig sokkal egyszerűbb :) )
Az alább említett "ledegradál" szó egyértelmű helyességét viszont a "gyerekek boldogok" segítségével bizonyítani viszont szerintem elég nagy csúsztatás :D Hogy kitesszük a többesszámot a boldog szó után, az egy alapvető nyelvi szabály alkalmazása a mondatalkotás során, hiszen a "gyerekek" szó tartalmazza a többesszámot, de a személy és szám egyeztetés nem hagyható el. (Sokan mégsem képesek a személy és szám rendes egyeztetésére rendesen, ezt sajnos különféle újságokban, de még komoly könyvekben is tapasztalni).
Az viszont, hogy a "le" igekötő felesleges-e a degradál szó elé (hiszen az eleve tartalmazza a miőségi változás le-romlását) már inkább egy jó elmélkedés tárgya lehet csak. Itt csak egyetlen egy szóról van szó és valóban, logikailag feleslegesnek tűnik kitenni az igekötőt ebben az esetben (ebből persze elég durva arra a következtetésre jutni, hogy akkor talán minden igekötő felesleges :DDDD)
Gyanítom, a dolog abból adódhat, hogy a degradál idegen eredetű, ezért honosodás során a szóalak kaphatott köznyelvi használóitól egy megerősítő "le" igekötőt. Érdekes megjegyezni azt is, hogy ha nem igeként használjuk a szót, például a "degradált" alakban már nem is hiányzik annyira a "le". :))
Hogy most helyes vagy helytelen. Ha van rá helyesírási szabály, akkor alkalmazzuk. Ha nincs, akkor még a választékos nyelv körébe tartozhat az, hogy tudjuk: a "le" felesleges ezért nem használjuk. De az ilyet már talán nem kell hibának minősíteni.
Egyébként is: sok más tautológiával találkozhatunk. Közismertebbek a CD-lemez meg a DVD-lemez. De hasonló mondjuk az "SMS-üzenet" is :) (logikailag hibásak, mégis szívesen használjuk - ok, ezek már betűszavak, így mégsem ugyanaz, mint a "degradál")
Ami a régies vagy a tájnyelvi változatokat jelenti, külön kategória. A régies azért régies, mert már nem használjuk. Ha valaki használja, az esetleg furcsa lehet, de ha szabály szerint nem hibás, akkor semmiképpen sem lehet hibás.
A tájnyelvi meg ráadásul itt és most él, még használata sem nevezhető furcsának. Persze sokaknak furcsán hangzik egy-egy tájnyelvi elem, de ez igazából nyelvi gazdagság és beszűkült, de sajnos elég elterjedt nézet, hogy a tájnyelvi beszélő az "csak egy gyökér vidéki" - pusztán mert nem az elterjedtebb nyelvváltozatot használja. Sajnos nekem is sok "pesti" tájnyelvi hibám van, de hát itt éltem mindig is :)) Sajnos ennek az általános "pesti" beszédnek is sok csúnya eleme van, különösen a mondatvégi hangsúly nem az igazi sok embernél (és akkor még nem is említettem az affektálós, nyávogós, "plázacicás" mondatvégi elnyújtást - igen, végülis ez is nyelvváltozat, de nagyon csúnya és még vélteltenül sem keverhető össze egy megóvni való tájnyelvi változattal).
Szóba került a -ba/be, -ban/-ben is. Egyértelműen hibás a kettőt keverni, felváltani (pl. "Az asztal a szobába van."). Előfordulhat, hogy van tájnyelv, ahol ezt valóban keverik, (vagyis -ban helyett -ba-t használnak), ott ez a téjnyelv része, megengedhető. Egyébként meg teljesen hibás! Gyengébb agyi képességűeknél ilyenkor jön a válasz: "de én azt a tájnyelvi változatot használom a -ban/ben esetében" :) Ez viszont nem tájnyelv, ez nem úgy működik, hogy összeválogatom a jó kis kivételeket, csak hogy úgy beszéljek, ahogy akarok, illtve nincs "egy személyes" tájnyelv :D
Nem tudom, szóba került-e az ik-es igék ragozása. Ismert a dolog: eszek-eszem. Igazából az ik-es igék pont egy olyan példa, hogy már akadémiai szinten is elfogadottá vált a köznyelvi használat, azaz hibásnak már nem lehet nevezni (sőt, lassan megérjük azt is, hogy az ik-es igék régies használatnak számítanak), de persze ha a választékos beszédre törekszünk, akkor illik tudni és használni. :)
Viszont aki használja, az legyen következetes!!! :D Sokan vannak, akik használják, de mégsem tudják, hogy E/3 alak felszólító módja "-ék": "Ő ne egyék több almát, mert már csak kettő van!" Vagy ismertebb: "Aki nem dolgozik, ne is egyék!"
Az ik-es igés "hibákat" ("eszek", "alszok") sokan a "nákolással" (pl. "úgy aludnák egy jót!") veszik egy csoportba, de szerintem ez utóbbi sokkal durvább és egyáltalán nincs is olyan szinten elfogadva.
Volt még egy érdekes kategória itt, a furcsa hangzású szavak, amiket emiatt nem vagyunk képesek helyesnek elfogadni, pedig lehet, hogy bizonyos szabályok szerint helyes lenne. Áltlában ezek azért is hangzanak furcsán, mert kevésbé használatosak. :) Kivétel talán a sokat emlegetett "csuklik" ige E/2, tegezős változata, felszólító alakban. A "csukoljál" hülyén hangzik, ami talán helyes is lehet, de mentő ötletnek valóban jobban hangzik a "csukladozzál". Igazából nem is nagyon használnánk ezt a kifejezést, de elé téve a "ne"-t, a felszólítást már gyakorlatiasabb (talán régen az emberek nem kérték meg egymást, hogy ne csinálja, hiszen nem direkt cselekvés) :D
Baromi érdekes a nyelvünk, rengeteget lehet (intelligensen) vitatkozni egyszerű dolgokon is és hihetetlen rádöbbenések történhetnek azzal, aki kicsit beleássa magát.
Biztosan sok dologtól fogunk még agyvérzést kapni, ha majd egy újságban először meglátjuk vagy ha az aktuális "hivatalos" nyelvi álláspont vagy a valóban hivatalos helyesírási szabály furcsán változik. A legjobb, amit tehetünk: továbbra is az ilyen fórumokon kibeszéljük az egészet :D
DE A LÉNYEG:
Ha nem is tudunk teljesen helyesen írni, attól még igenis lehet törekedni arra. A nyelvi igénytelenség, sivárság egyáltalán nem jófej dolog, persze egyáltalán nem kötelező igényesnek lenni. Lehet mosdatlanul, büdösen is járni az utcán. Azért is megszólják az ember, így senki se csodálkozzon, ha esetleg írása alapján szólják vagy ítélik meg.
(Valóban elég hosszú lett, biztos tele van hibával is és biztos kimaradt végül jópár gondolat :D)