A Columbia űrsikló felrobbant a visszatérés közben
-
Cat #178 Az [origo] dr. Horváth András űrkutató-csillagászt, a Budapesti Planetárium igazgatóját kérdezte a Columbia tragédiájának lehetséges okairól és a várható következményekről.
[origo]: Ön szerint mi okozhatta az űrrepülőgép megsemmisülését? Milyen lehetőségek képzelhetők el egyáltalán?
Horváth András: A NASA szombaton, közép-európai idő szerint 21 órakor kezdődött - aznap már második - sajtótájékoztatóján elismerték, hogy a Columbia űrrepülőgép startja során egy több méteres darab vált le a fő hajtóanyagtartály szigeteléséből, amely eltalálta a bal oldali szárnyat. A NASA nem tartotta veszélyesnek ennek következményeit, de most alaposan ki fogják vizsgálni az ügyet. Ez valószínűleg csak egy kis sérülést okozott, ám kritikus helyzetben egy katasztrofális eseménysorozatot indíthatott el. A NASA tehát tudott egy esetleges sérülésről - véleményem szerint ezért most fejek fognak hullani.
[origo]: Ha valóban ez okozta a tragédiát, mi történhetett valójában?
Horváth András: A tragédia bekövetkezte előtt röviddel még minden rendben ment, az űrrepülőgép a megfelelő pályán haladt. Pár perccel a katasztrófa előtt jöttek az első, problémákra utaló jelek: a hőérzékelő szenzorok elnémulása a bal oldali szárnyon. Röviddel ezután a gép szerkezetének hirtelen felmelegedését észlelték, majd meg is szakadt a kapcsolat. Ez azonban ebben az időszakban természetes volt, mert a gép belépett a sűrű légkörbe, és a körülötte kialakuló plazmafelhő miatt lehetetlenné vált a rádió-összeköttetés. Feltehető, hogy a Columbia hamarosan elfordult a kijelölt repülési iránytól. Ennek következményeként a hőpajzzsal kevésbé védett részei fordulhattak előre, és a gép elégett.
[origo]: Mit lehetett volna tenni, hogy megelőzzék a tragédiát?
Horváth András: Elvileg lett volna rá lehetőség, hogy a Columbiáról az űrhajósok kilépjenek a nyílt űrbe a Nemzetközi Űrállomás mellett, és átmenjenek annak fedélzetére. Ezután fel lehetett volna küldeni egy másik űrrepülőgépet, amelynek legénysége megvizsgálta volna a szárnyat, s az eredmény függvényében dönthettek volna a továbbiakról. Mindez azonban egyelőre feltételezés, és több hétbe telik, míg biztosabbat lehet mondani.
[origo]: A különféle hírforrásokban két további lehetőség is felmerült a katasztrófa esetleges okaként.
Horváth András: Igen, szóba került, hogy a gép rossz szögben lépett a légkörbe, vagy felrobbant a maradék hajtóanyag, de ezeket én nem tartom valószínűnek.
[origo]: Milyen következményei lesznek a Columbia katasztrófájának?
A legénység valószínűleg azonnal szörnyethalt
A leszálláskor az űrjármű tulajdonképpen egy izzó burokban utazik, melynek hőmérséklete jóval ezer fok felett van. Nyilvánvaló, hogy ha az űrrepülőgép ilyen hőterhelés mellett széthullott, akkor a személyzetnek mindössze néhány másodperce maradhatott az életből.
Horváth András: A NASA leállította az összes repülést a vizsgálat idejére. Az eredeti tervek szerint márciusban induló Atlantis űrrepülőgép legkorábban talán júniusban indulhat, hogy lecserélje a Nemzetközi Űrállomás legénységét. Ha ez nem lesz lehetséges, akkor az oroszok ezt a Szojuz-űrhajókkal képesek végrehajtani. Remélem, hogy ennél hosszabb távú hatás nem lesz, s az űrprogram a szörnyű tragédia ellenére folytatódik. Most azonban az az elsődleges, hogy kiderítsék, mi történt. A végső választ a gép fekete dobozában lévő információk adhatják meg.
[origo]