#12: Ez az emuláló-áramkör dolog kissé sántít. Vagy számítsd ide az összes 486 után kijött processzort - mindegyik RISC-szerű kikroutasításokat használ a futószalagban -, vagy csak az Itanium alapúakat.
A K7, K8 architektúra az x86 ISA-ra épül, semmi szüksége szigorúan vett emulálásra. Az Itanium más utasításkészletet használ, így ott valóban szükség van erre.
#15 és egyébb Version: Azt, hogy egy processzor hány bites, általában a leghoszabb egyszeres integer-konstans méretével számítják, nem pedig az FSB szélességével. Mint már Mir is írta, pl. az Intel használ 256bites adatvonalakat a processzorain belül, valamint a regisztereket összekötő fő adatvonalak sem 32 (vagy éppen 64) bit szélesek. Valamelyik proci pl. összevont regiszter-file-ra épül: egy helyen tárolja az FX és a LP konstansokat (80 bit), a regiszter-file-hoz kapcsolódó adatvonalak szélessége is ennyi - ez tehát egy 80 bites proci? Megsúgom: nem...
A GRID technológia játéktechnikai szempontból semmit sem ér. Olyan, mintha a seti@home-ra bíznának valami real-time mozi renderelését. Ehhez nem készíthető elég gyors és kis késleltetésű összeköttetés, nagy távolságra (>4-5m).
#27: az alkatrészek gyártása során az egyik legnagyobb költségnövelő tényező a lábszám emelkedése. 256 bit széles memória-csatlakozás nem hozható ki 4-500 lábnál kevesebből. Ez, ha chipsetben tervezünk, egy ca. 1000 lábas BGA tokot jelent. A gyártási selejt, a chipset drágulása, a több nyák-réteg, nagyobb felület durván öt-tízszeres árat jelentene.
Megoldható a dolog, persze, de akkor integrált memória-vezérlő kell: ilyenkor összességében elég nagy a megtakarítás. Ez van a GPU-k esetében.
A Hammer-ben az AMD is azért használhat 128 bit széles külső adatbuszt, mert a memória-kontroller integrált: amennyivel emiatt többe kerül maga a processzor, annyival olcsóbb lehet az alaplap, így a rendszer ára korlátok között tartható.
#43, Gunman: Jelenleg, ca. a P1-től nincs elég gyors memória-technológia a PC szegmensben. Na és akkor?
#45: az a hír kacsa, amit pedig előtte írtál, eleve kétségbe vonja, hogy valaha is dolgoztál G4 alapú gépen.
Megszerkeszteni valóban sokmindent lehet, de 1024 bites utasításokkal működő processzort már a nyolcvanas években _gyártottak_, katonai célokra, igen magas minőségben. Ha pedig az AMD becsődölne, akkor igen nagy valószínűséggel a VIA fogja megvenni.
#49: itt inkább a hiperkockába rendezett processzorokról van szó, a CNN más téma.
#50: a selejtarány valóban elég magas (relatív), de azért nem ennyire...
#52: a tervezés elég sok fázisból áll. Egy új processzor kifejlesztése során a fele termékciklust lefoglalja a logikai tervezés, amikor még sehol semmi áramkör, csak cluster-be kapcsolt gépek garmadáján próbálják áramkörileg leszimulálni a tervezett processzort. Ilyenkor a sebesség úgy pár száz utasítás/másodperc :) Na, ezen vannak túl a SONY-nál.
A következő lépés az, hogy a kész logikai tervekből kialakítják a chipgyártáshoz szükséges maszkokat, majd utána jöhet a próbapéldányok legyártása.