Deus Ex#49
Lehet, hogy nem kellene okoskodnom, de ha hülyeséget beszélek, akkor legalább Imre engemet is helyretesz.
Szooval. Vannak olyan, az univerzüm keletkezését és fejlődését leíró modellek, amelyek a ciklikus tágulás-összehúzódás ötletén alapulnak. Eszerint a Nagy Bumm után egyre lassuló ütemű tágulás, majd összehúzódás következik, míg végül minden egyetlen pontba összpontosul. Ekkor a folyamat egy újabb NB-vel kezdődik elölről. Ezt cáfolni látszik az, hogy a legpontosabb mérések is arra az eredményre vezetnek, hogy az univerzum folyamatosan tágulni fog. Úgy emlékszem, egy fontos dolog még nem hangzott el itt mostanában az ősrobbanással kapcsolatban. A NB-ben nem az anyag kezdett szétszóródni az üres térben, hanem a tér és az idő is akkor keletkezett. Az idő nulla pontja az ősrobbanás pillanata, azt kérdezni: mi volt előtte?, vagy mi volt az ősrobbanás mellett? nem értelmezhető kérdés. Ha mégis ciklikus az univerzüm, nekünk akkor is csak az aktuális NB után bekövetkezett eseményekről lehet tudomásunk.
Kérdés: Helyes-e az alábbi elképzelésem:
Vegyünk egy táguló teret. Ebbe a térbe helyezzünk el az A és B pontot egymástól nullánál nagyobb, de a végtelennél kisebb távolságban. A két pontba helyezzük az m1 és m2 tömeget, oly módon, hogy a tömegek pontjukhoz képest nyugvóak legyenek. Mivel a gravitáció hatása csak a végtelenben lesz nulla, ezért a két test egymás felé kezd mozogni, egyre nagyobb sebességgel. Namármost. Ha a tér táglásának sebessége nagyobb, mint a két test egymás felé mozgásának sebessége, akkor távolodnak egymástól, ha egyelő a tágulási és mozgási sebesség, akkor a távolságuk változatlan marad, ha pedig a tágulás sebességét meghaladja a mozgásuk sebessége, akkor egy idő elteltével összeütköznek.
Nem hagytam valamit figyelmen kívül..?