"Aki másnak felbontás...!"
-
Gabo #2252 Aldaryn írását még kiegészíteném néhány apró dologgal.
A HDRI képeket talán egyszerűbb úgy jellemezni, hogy túlmintavételezéssel készült képek. Az éppen látható képinformáció mellett sokkal szélesebb tartományban történik a kép adatainak tárolása.
HDRI képeket akkor lehet igazán jól használni, ha a 3D-s tárgyadat egy valós környezetbe szeretnéd beilleszteni. Készítesz egy HDRI képet az adott környezetről, majd ezt használod fel a tárgy megvilágításához a GI rendszernél. (image based lighting - kép alapú megvilágítás) Ugyan ennek a képnek a normál változatát pedig enviroment mapként is alkalmazni tudod, a tükröződő felületekhez.
Ilyen képeket két módon szoktak készíteni. Vagy 360 fokos halszem optikát alkalmaznak, vagy egy erősen tükröződő gömb felületet. (Házi barkács megoldásként egy karácsonyfadísz is megteszi.) Erről készítenek több fénybeállítással felvételt azon a helyen, ahova a 3D-s modell kerülne, kezdve az alul világított képekkel és fokozatosan haladva a túlexponált képekig. Ezt követően az elkészült képeket egy progi segítségével kompozítálják össze egyetlen HDRI képpé.
HDRI képek helyet néha sima bitmap képeket is lehet alkalmazni. Ezeknek csak annyi a hátránya, hogy a megvilágítás nem lesz annyira intenzív és élethű, de néha még így is jobb eredményt lehet elérni velük, mint a 'hagyományos" 3D-s megvilágítási módszerekkel.
Mint mondtam ez módszer akkor célra vezető, ha valós környezetbe kell beilleszteni az adott tárgyat. Ha viszont egy full 3D-s jelenetet készítesz, akkor érdemes megmaradni a 3D-s fényforrásoknál, megvilágítási módszereknél, mert így pontosabb lesz a végeredmény.
Amúgy ha jól tudom, nem az ILM-é a fő érdem a HDRI kidolgozásában, hanem egy Paul Debevec nevezetű úriemberé. ( http://www.debevec.org/ )
(De ez már csak részlet kérdés, a dolog zsenialításán nem változtat.
)