Ird ide kedvenceidet
  • FearEffect
    #40
    Hát először is köszönök minden pozitív kritikát, ezek nagyon jól esnek, ugyanis a verseimet - egy-két kivétellel - még soha senkinek nem mutattam meg, és nem hittem, hogy az én önkifejezésem másoknak is tetszhet

    Itt egy másik tákolmányok:

    Vihar előtt
    -----------

    Öreg világunknak hatalmas egét
    veszekedő szelek zaja tépte szét.
    A béke felhői mind-mind szétszaladtak.

    Tiszta fehérségük immár leköszönt,
    fekete társaik gyűlnek odafönt,
    s elállják útját a napsugaraknak.

    Felnézek, s nem látom Napom a helyén.
    Sötétül az égbolt, halványul a fény.
    Halványul kedvem is, csapásra lelankad.

    Erősödik a szél. Zilált fúvása
    piszkos utcáinkat söpri tisztára.
    Hatalmas ereje zabolázatlan s vad.

    Hullámzik a folyó, ő is nyugtalan,
    Vízcseppjeiben az ég fájdalma van.
    Szigeteket nyaldos, habzó szájjal szalad.

    Minden azt mutatja: sírni fog az ég.
    Háborgó panaszát nem hallani még,
    de hogyha jól fülelsz, szíved belehasad

    abba a nagy gyászba, és meghatottságba,
    szívszorongatóan hangos zajongásba,
    melyet az ég iránt a természet mutat.

    Hol láthatsz a földön ily' őszinteséget?
    Hallgasd meg ezt egyszer, s köpd le emberséged!
    Tán tudományunkkal mindent megteszünk,
    De ily szeretettel nem versenghetünk.