Ird ide kedvenceidet
-
FearEffect #30 Kilátástalanság
Elhagyott a világ, senki nincs, ki megért.
Minden, miről hittem: maradandó dolog,
Rövid pillanatok alatt szertefoszlott.
Lelkem is ezt teszi: lassan, csendben elég.
Nem volt ez mindig így, sokszor voltam boldog,
Vagy talán tévedek, s csak én képzeltem ezt.
Persze akkor másképp láttam az életet,
Azt hittem a világ csak köröttem forog.
Meg is volt mindenem, amit csak kívántam
Nyakamba ömölt az ajándék-áradat.
S ez pont azt takarta el, aki legfontosabb.
Lelkemet. Én balga ezt közben nem láttam.
S most, hogy az öröm-tenger apadni látszik,
Felszínre jött a seb, fájdalma hatalmas.
Nincs már rajta a víz, hogy hűsíthesse azt,
Én meg csak kesergek... nem találván gyógyírt.
De talán majd egyszer vége lesz a kínnak.
Szerelem, vagy a Vég a két lehetőség.
De nem számít melyik, kedvesem, vagy az ég,
Örök boldogságnak birodalma lesz az.