[SPOILER használata kötelező]!
CAM verziós filmrol ne irj. Ne pontozz. Ne véleményezz!
Posztereket ne linkelj olyan filmről amit megnéztél. Új film, bemutató/poszter az rendben van.
Film címeket erdeti nyelven is / vagy angolul írjátok ki (zárójelben magyarul is akár)
IMDB linkért extra piros pont jár.
-
viizo #105349 Prey / Préda
Ugyan még a megjelenése napján néztem meg, de mostanáig vártam a verdikt megírásával, mivel kíváncsi voltam a reakciókra. A film az egyik szemem kicsit sír, a másik nevet tipikus példája: végre visszatért a Ragadozó, végre egy olyan sci-fi-thriller-kaland, ami nem tünt el a kritikák süllyesztőjében és a nép is határozottan szereti. Ám ezt a kalandot nem a moziban élhetjük meg, és a film több szempontból számomra nem ütött akkorát, mint ahogyan róla sok helyen hozsannáznak - rajongóként van benne jó néhány olyan dolog mely kevésbé tetszett.
Előrebocsátom, hogy ezen filmen az csavart volna egy igazán nagyot, ha az előzetes terveknek megfelelően nem lövik le semmilyen formában senkinek, hogy miről fog szólni, és végig minden szinten titkolták volna, hogy mi is az a fenyegetés, ami az indiánokra (és másokra) les. Simán kivitelezhető lett volna trailervágás, poszter, szinapszis, minden szinten - igen nagyot ütött volna, ha a film első harmada csak sejtetés és érzékeltetés, hogy megjelent valami nagyon fenyegető, senkit és semmit nem kímélő új dolog az erdőben, aztán pedig az ismeretlenből felhangzik az ismerős kerregés. És onnantól nincs megállás, a néző az állát keresi a padlón, hogy innentől aztán igazán beinduljon az új Ragadozó kaland.
Ami nagyon jót tesz a filmnek, és valljuk be, sokan ezt már a 2. rész óta várjuk, hogy több száz évvel ezelőtt játszódik. A helyszínen, vagy legalább az évszakon azért még egy kicsit csiszolhattak volna, ha már megkaptuk a múltat: azt mindenki tudja, hogy az eredeti kánonban a Ragadozókat a forróság vonzza, erre itt leszállnak valahol a láthatóan lassan télbe hajló északon, igencsak messze a forró tájaktól. A szereplőkkel, ill. főszereplőkkel kevés gondom akadt, hozták a kötelezőt, bár az olyan karakterek, mint az első film legendás csapata, vagy a második rész jellegzetes karakterei a Prédából teljesen hiányoznak. Itt még a kiemelt szereplők is semlegesen átlagosba hajlóak, és szinte mindenkit sikerült huszonéves tininek castingolni, az indián vadászok csapatát is. A Ragadozót minden bizonnyal hozzájuk igazították, mert a film lénye is egy karakter nélküli, ámokfutó csitrinek tűnik - aki izomból szeretne legyakni mindenkit, akinél a vadászat izgalma zéró, aki mindent megöl ami mozog. Az első és második filmben a Ragadozót kevesebbet mutatják, mégis sokkal érdekesebb karaktereknek tűnnek - mégpedig azért, mert ez a mostani csak megy és leöl, megy és leöl, nem pedig 'vadászik', azaz nincs megfigyelés, nincs becserkészés, nincs a préda elejtésének öröme, hanem csakis a gyilok a részéről. Az eredeti filmek lényétől minden egyes modern filmben el akarnak térni a készítők, itt sem történt másként, de az alap, klasszikus arcdesigntól lassan elérnek valami random csillagközi szörny fejszerkezetéhez, nem is beszélve a lény maszkjáról. És hogy emellett filmről-filmre egyre több szúrt/vágott/lőtt sérülést is kibírnak, nem épp a hitelességet növeli, még ha csak a fantázia szüleményei is ők.
A trükköket, a CGI állatokat néhányan ekézik, nekem ezzel kevéssé volt bajom, mert kifejezetten ötletesen hozták őket be a történetbe, a kígyós-farkasos-medvés részek kifejezetten üdítőnek hatnak. Egy normálisan, mozi módba beállított TV-n nem lóg ki annyira a lóláb, mint vmi túlszaturált kijelzőn - az Avatar az egyik legjobb példa, ami tud kinézni rossz / rosszul beállított TV-n vagy monitoron rajzfilmszerű harsány gagyiként, jól belőve pedig szinte már életszerűnek hatóként egyaránt. A filmzenében az akciórészeknél a mélyről jövő, izgatottan dübörgő dobos indián téma nálam jól pótolta a klasszikus zenei témát, de mivel megpróbálták korhűbbre hangszerelni a filmet, érezhetően jellegtelenebb is az aláfestés.
A Préda filmélménye összességében a negatívabb dolgok ellenére is szerencsére nagy zárójelbe teszi a 2018-as förmedvényt (Shane Blacket ne engedjék többet a közelbe, akár szerepelt az elsőben, akár nem), és valamelyest valóban visszahoz az első filmek hangulatából. Némi plusz odafigyeléssel ebből a témából akár egy klasszikussá érő filmet is ki lehetett volna hozni, de ez az erős közepes mozi arra azért alkalmas, hogy ismét behozza a Ragadozót a köztudatba, és megmutassa, hogy az utóbbi évek filmes szerencsétlenkedései után lenne még a témában kraft - csak jó forgatókönyv és elhivatott gárda kellene hozzá.
10/6.5