IL-2 Sturmovik: Battle of StalingradTeam Fusion FB oldalIL-2 1946 MOD telepítésLőszer leírás Vogeltől!Kép feltöltése

IL-2 BoS: Aircraft Familiarisation IL-2 BoS Tutorials CloD: New Pilots

Nem jogtiszta játék letöltésében, telepítésében és használatában nem tudunk és nem is akarunk segíteni.

Az ilyen jellegű hozzászólások válaszolatlanul lesznek, vagy minden további értesítés nélkül törlésre kerülnek.
  • Szepy2884
    #81390
    Elnézést Urak! A slusszpoén tényleg lemaradt de nem a drámaiság miatt hanem egy telefon miatt rácsaptam az enterre.

    Nos ott tartottam, hogy megkérdeztem a konzulensemet, aki már közel 30 éve dolgozott az üzemben, hogy milyen anyagú lehetett az ágyúcső.

    A válasz: sejtelmes, sokat sejtető mosoly.

    De én nem hagytam annyiban és erősködtem, hogy mondjon már valamit! Erre csak annyit mondott hogy majd később kitérünk erre is ha annyira izgatja a fantáziámat, de csak akkor ha megírtam és eredményesen megvédtem a szakdolgozatomat.

    A diplomavédés megtörtént eredménnyel. Az volt a szokás, hogy a szakdolgozatból 3 példányt kell bekötettni egyet saját használatra emlékbe, egyet ajándékba a Tanszéknek és az utókornak és még egyet szintén ajándékba a szakmai konzulensnek köszönetképen a segítségéért.

    Én személyesen vittem el a szakdogát az üzembe, hogy sajátkezűleg adjam át, és egyúttal feltegyem végre az ominózus kérdést. Annak ellenére hogy előre bejelentkeztem és időben megjelentem a konzulensem nem volt a helynén. De még az üzemben sem. A titkárnő azt mondta, hogy az igazgató úrnak közbejött valami és jelenleg házon kívül van, nem tudja mikor jön vissza...

    Oda adtam a szakdogát aztán bementem az üzembe hogy elköszönjek a gyakorlati idők során összehaverkodott dolgozóktól.

    Nagyon sok szaki volt ott aki szívvel lélekkel végezte ott a munkáját és megható szakmai büszkeséggel beszélt és mesélt a múltról hiszen életük nagyrészét ott töltötték.

    Kézen fekvő volt a dolog, hogy Őket kérdezem meg. Hát egy szó mint száz, végtelen történet meséléseket hallgattam végig de rákellett jönnöm, hogy fogalmuk sem volt a választ illetően. Egyrészt hadititok volt az is évtizedeken keresztül, hogy valójában ágyú gyár az üzem, és a gépgyár csak fedő sztori (persze kiszolgálták a gép és nehéz ipart de a fő profil akkor is az olaszok lerohanására való felkészülés volt és szuper titkos lőpróbák a Bükkben amit egész miskolc és a környék tisztán hallott ) Szóval az egyszerű munkás vagy szaki de még a technikus sem volt mindig tisztában milyen alapanyaggal is dolgozik csak követték az előírt technológiát. (ez persze erős sarkítás és nem teljesen fedi a valóságot de a lényeg azért ez volt szerintem)

    Hogy a főnök tudta e a választ vagy sem nem derült ki. Én megértettem, hogy kár a dolgot feszegetni.

    Sajnos maga az üzem is évekkel később bezárt. Azóta kísérteties csend terjed a vasgyár területéről. Már a szirénák sem jelzik a műszakváltásokat pedig az egykor hozzátartozott miskolc hangulatához. Amikor tudomásomra jutott, hogy a sz üzem bezárt, egy kicsit meg is könnyeztem a dolgot.