IL-2 Sturmovik: Battle of StalingradTeam Fusion FB oldalIL-2 1946 MOD telepítésLőszer leírás Vogeltől!Kép feltöltése
IL-2 BoS: Aircraft Familiarisation IL-2 BoS Tutorials CloD: New Pilots
Nem jogtiszta játék letöltésében, telepítésében és használatában nem tudunk és nem is akarunk segíteni.
Az ilyen jellegű hozzászólások válaszolatlanul lesznek, vagy minden további értesítés nélkül törlésre kerülnek.
-
Szepy2884 #22221 Akkor röviden én is leírom hogyan láttam az eseményeket.
Pápáról szálltam fel az A8-asommal miután nagy nehezen megértettem a hangármester magyarázkodását, hogy nagyon sajnálja, de bizonyos okokból kifolyólag nem tud adni A9-est pláne nem MK-108-al nem. Bevallom, az indulás hevében és a sok elstartoló gép zúgása közepette (elvégre légi riadó volt), ez a hír kissé letaglózott és összezavart, de nem volt idő ezen morfondírozni sokáig. Azonnal utasítottam, hogy akkor egy A8-ast adjon de szintén MK-val szerelve. Szerencsére ennek már nem volt akadálya, szóval felszálltam. Az indulás izgalmai miatt, csak percekkel később, a levegőben nyugodtam meg köszönhetően annak a tudatnak is, hogy az A8 szinte alig különbözik az A9-től, legfeljebb csak a motorja lehet valamicskével gyengébb, ellenben viszont agilisabb.
Miközben ezeken elmélkedtem, már 7K-ra értem Tapolca légterébe. Most már a feladatra összpontosítottam és hamarosan ki is szúrtam egy 2 B-17-esből álló köteléket a Balaton déli partjától alig 5-10 km-re vadászfedezet nélkül. Azonnal jelentettem a társaimnak, akiknek nem kellett 2x mondani mit kell tenniük. A helyezkedésből kifolyólag csak vagy 3 perccel később sikerült lőpozícióba kerülnöm miközben néztem, amit a társaim hogyan próbálnak a bombázók kötelékéhez közel kerülni. Az első rácsapásommal egy hosszú dühödt sorozatot eresztettem az egyik B-17-be minden csőböl, aminek meg is lett az eredménye de a másik sem érte el a célját
viszont ez utóbbit nem én lőttem le.
Hamarosan újra visszanyertem az eredeti pozíciómat és nem sokkal később B.Szentgyörgytől délre a kis Balaton felett valami bődületes nagy bombázó köteléket vettem észre 7-8K magasságban. A kezdeti döbbenettől végre szóhoz jutva, azonnal jelentettem a kötelékemnek is. Csak miután pár kilométerre megközelítettük a B-17-esek formációját, csak akkor láttuk amitől már előre féltünk. Nem voltak egyedül! Egy rakat P-51 és P-47-es adott nekik fedezetet. Megijedni sem volt időm, nem latolgattam az esélyeimet sem, csak tettem amit a Haza elvárt tőlem. Az volt a célom, hogy berepülve a bombázók közé, legalább az egyiket lőjem le, vagy legalább is eltaláljam valahogy. Azonban a vadászok feltartóztattak. Forduló harcra kényszerültem 8K-en amire a Fóka szinte teljesen alkalmatlan. Csak az vigasztalt, hogy ezen a magasságon a Jenkik gépe is lomha. Sikerült is beállnom egy P-47-es mögé, mitöbb azt is láttam, hogy egy 30millis gránátom robbant a bal szárnyán, amitől igencsak megtántorgott, de még sem esett le. Sőt, egy rövid leborítást követően ismét felhúzta a gépét. Hiába, a Thunderbolt masszív gép. Követtem volna, de ekkor sorozatok kopogtak a gépemen. Szerencsére nem okozott nagy kárt, de hogy ne kisértsem a sorost azonnal leborítotam és úgy zuhantam Tapolca irányába, hogy a gépem majd szét szakadt. Sikeresen értem földet.
A következő felszállás szintén A8-assal MK-val és Pápáról. Nem részletezem tovább, rengeteg idő ment el azzal, hogy próbáltam a már visszafelé vonuló köteléket utol érni, de hallgatva a társaim rádiózást erről a tervemről hamar lemondtam. Ők már rég elhagyták Magyarország légterét, amikor én még csak Kőszeg fölé értem. Már már haza indultam az üzemanyag hiány miatt, amikor Marcali felett egy újabb vadász köteléket pillantottam meg 7K-en. Vontatott fordulózás közepette, két vadászt lelőttem majd a túlerő újra megkergetett és Pápán éppségben szálltam volna le, ha nem jelentik, hogy a Pápát éppen alacsony támadás után B-24-esek köteléke vadászkísérettel tart délnek. Még maradt annyi benyám, hogy megkeresem őket és rajuk is bukkantam Siófok felett amint parázs légiharcot folytattak a mieink a bombázókkal és kísérőikkel földközelben. Lelőttem egy B-24-es és megrongáltam egy P-47-es is, de csak a bombázót igazolták a részemre. Sajnos a túlerő miatt, a kikellet ugranom Siófok alatt. A jenkik jellemzően akkor sem hagyták abba a gépem gépem lövését, amikor már a deklit is ledobtam. Féltem, hogy ernyőn is rám lőnek, de erre nem volt szükség, mert a levegőben felrobbant gépem magával vitt a pusztulásba...
Bocs ha hosszúra sikeredett