Terrorizmus a nagyvilágban
-
Cat #596 Maradnak a magyar katonák Irakban
A magyar kontingens szigorúan az ENSZ Biztonsági Tanács, valamint az érvényben lévő országgyűlési határozat alapján tevékenykedik Irakban - jelentették ki egyhangúan a kormány képviselői, valamint szakértők a Honvédelmi Bizottság soron kívüli ülésén, melyet az elmúlt napok, hetek iraki eseményei miatt az MDF-frakció kérésére hívtak össze.
- Valóban stabilizáció folyik Irakban, vagy egy olyan háború, melyre a történelemben vietnámi háború néven már volt példa? - tette fel a kérdést Karsai Péter (MDF) a Honvédelmi Bizottság soron kívüli ülésén. A testület összehívását a képviselő a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának nevében azért kezdeményezte, hogy az elmúlt napok, hetek eseményei után a bizottság tájékoztatást kapjon az iraki magyar katonai kontingens helyzetéről, valamint azért, hogy megvizsgálják, a magyar szerepvállalás megfelel-e az ENSZ Biztonsági Tanács és a magyar parlament határozatának.
A bizottság immáron kilencedik alkalommal foglalkozott az iraki magyar kontingens helyzetével
Balogh András, a miniszterelnök nemzetközi stratégiai főtanácsadója kijelentette: egyáltalán nem alakult ki a Közel-Keleten a vietnámi háborúhoz hasonlatos helyzet. Hozzátette: igaz, hogy Irakban "súlyos jelenségek következtek be", ám alapvetően ezeket nem lehet háborúnak minősíteni.
A főtanácsadó úgy véli, a jelenleg érvényben lévő országgyűlési határozat - melynek alapján humanitárius és szállítási feladatokat látnak el a magyar katonák - megváltoztatását semmi sem indokolja. Ugyanezen a véleményen van Iváncsik Imre , a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára és Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy csapatait kivonja a térségből.
Átfogó támadás nem készül a tábor ellen
Nincsen tudomásuk arról, hogy a magyar katonák tábora ellen átfogó fegyveres támadás készülne - jelentette ki Pásztor István, a Katonai Felderítő Hivatal igazgatóhelyettese. Pásztor István hozzátette: helyi szinten kisebb fegyveres csoportok aknavetőkkel, helyi készítésű robbanószerkezetekkel bármikor megtámadhatják az Al-Hillah-i bázist. Ezen támadások meghiúsítása az adott terepen lévő erők tájékozottságán, helyismeretén múlik. Az igazgatóhelyettes a siíta felkelés kapcsán megjegyezte: a háttérben valójában a siíta közösségen belüli hatalom megosztása, megszerzése, s nem kimondottan a nemzetközi erők elleni fellépés húzódik.
Nógrádi György elmondása szerint a Biztonsági Tanács Irakkal kapcsolatban várhatóan új határozatot ad ki. Bródi Gábor , a Külügyminisztérium helyettes államtitkára úgy véli, ez valószínűleg arról szól majd, miként megy végbe a hatalomátadás, amelyről az iraki ideiglenes kormányzótanács március elején döntött. A magyar kormány álláspontja szerint az új határozat elősegítheti, hogy a hatalomátadás minél kevesebb vérrel és konfliktussal menjen végbe, valamint garantálhatja Irak területi integritását, a térség stabilitását.
Nincs igény a humanitárius szállításokra
Az ülésen elhangzott tájékoztatás szerint az iraki magyar kontingens április 10-ig 312 alkalommal, mintegy 1 123 000 kilométert megtéve hajtott végre hadosztály érdekű szállítást. Humanitárius szállítás hat alkalommal történt, a járműveik ekkor 38 184 kilométert futottak.
A szavazást sem szavazták meg
A bizottságtól Karsai Péter az MDF-frakció nevében azt kérte, hogy a kontingens eddigi munkáját elismerve terjesszék a parlament elé a magyar katonák hazarendeléséről szóló határozati javaslatot. A szavazás azonban meghiúsult, mivel a képviselők nem járultak hozzá az ülés kezdetekor elfogadott napirendtől való eltéréshez.