Terrorizmus a nagyvilágban
-
Cat #333 EU-elitalakulat vadászik terroristákra
2004. április 6. - Népszabadság
Másfél ezer fős elitalakulatot hozna létre az Európai Unió: az úgynevezett harci csoportokat alkotó egységek állandó riadókészültségben állnának terrorcselekmény elhárítására.
A német–francia–brit javaslatot az Európai Unió védelmi minisztereinek mai, brüsszeli tanácskozásán vitatják meg, s ha megegyeznek, akár júniusban döntés születhet az uniós csúcson. A védelmi miniszterek nem hivatalos kerek asztalánál (hivatalosan ilyen tanács nem létezik, hiszen az uniónak elvben nincs katonai dimenziója) kedden a magyar Juhász Ferenc is ott ül. Kérdés, hogy a különleges kommandót célzó sokadik tervre lesz-e elég pénz. Európa elemi gondokkal küszködik a mozgékony, korszerű hadfelszerelésben, például szállítógépeket is Ukrajnából kell bérelnie. A helyzeten csak évek múlva enyhítene az uniósan közös hadfejlesztési ügynökség, amiről a miniszterek szintén ma egyezkednek.
Pedig sürgős. Az iszlamista terror gyakorlatilag hadat üzent Európának – vélik brüsszeli szakértők. Miután Amerikában a merénylők esélyei erősen csökkentek, és a brit szigeteken is kemény a védekezés, a kontinentális Európa másodlagosból fő célponttá „lépett elő”. Claude Moniquet, az európai stratégiai és biztonsági hírszerző központ (egy kis létszámú elemző csoport az EU kormányközi tanácsa, valamint Gijs de Vries uniós antiterrorista koordinátor alárendeltségében) újságíróknak elmondta: a terrorszervezetek célpontjának listáján jelenleg Spanyolország, Hollandia, Franciaország és Lengyelország állhat előkelő helyen. A jelek szerint tömegrendezvényeket, vasutakat és turistakedvenceket szemelnek ki. Az athéni olimpiát és a portugáliai labdarúgó Európa-bajnokságot a NATO is védi majd.
Brüsszeli szakértők szerint a főleg algériai, marokkói és szaúdi eredetű terroristák nem konkrét politikai vagy szociális célokat követnek, hanem általában a „Nyugatot” akarják megfélemlíteni. Hangzatos nyilatkozataik dacára valójában sem Irak, sem Afganisztán, sem Palesztina nem érdekli őket. Az egyes célpontokat tudatosan, kockázat- és haszonelemzés alapján választják ki: minél kisebb befektetéssel és lebukási veszéllyel minél több embert elpusztítani. Nincs központi vezérkaruk, az Oszama bin Laden vezette al-Kaida „csak” az általános harci irányelveket szabja meg. Öt-hat fős, egymástól teljesen független csoportok vannak legalább hetven országban, valamint a „fontos” helyeken mintegy harminc-hetven alvó ügynök. Ezek a látszólag beilleszkedett, polgári életvitelű emberek biztosítják szükség esetén a logisztikát és a pénzt.
Magukat az akciókat beutazó merénylők hatják végre – és ha tudnak, utána rögtön el is mennek az adott országból. A pénzmozgásnak csak egy kis része mozog átutalással. A többi az úgynevezett „mozlim kölcsön”: A. úr mondjuk Algériában pénzt ad a Spanyolországba utazó B.-nek, aki helyett C. törleszt Indonéziából, úgy, hogy pénzt juttat D.-nek Angliába. És így tovább, a végén valahol W. pénze kerül vissza A.-hoz. A tranzakciók között semmilyen kívülről látható összefüggés nincs, egyik résztvevő sem ismeri az összes többit, nem is tudja, kik azok.
Az Európai Unió azért megpróbálja elvágni legalább a követhető pénzmozgást: újabb személyeket és szervezeteket vett föl arra a feketelistára, amelynek alapján számukra semmilyen pénzforrás és pénzmozgás nem engedélyezhető. A lista 95 százaléka iszlám. Az EU és az USA ezért is próbál ezúttal komoly, intézményes (védelmi és hírszerzési) kapcsolatokat alakítani a terrorizmust nem támogató mozlim országokkal. A terrorveszély a szakértők szerint legalább hét-tíz évig még tart.
Az antiterrorista megelőzés nagyon nehéz, de nem reménytelen: az utóbbi tíz hónapban 17 nagyobb merénylettervet sikerült csírájában, vagy az utolsó pillanatban elfojtani. Az elhárítást nehezíti, hogy sok a tévesnek, vaklármának bizonyuló információ, ami túlterheli a titkosszolgálatokat. Akadozik ezek nemzetközi együttműködése is.
Egyelőre nem merült föl, hogy az unión belüli határokat eltörlő, úgynevezett schengeni rendszert szigorítsák a tagállamok, illetve a rendszerbe 2006 körül bekerülő új tagországok részére. Az EU külső határainak védelme azonban szigorodik.
Magyarország „nagyon hátul” lehet a célpontok listáján, nem is biztos, hogy egyáltalán rajta van – vélik brüsszeli szakértők. Természetesen nem árt az elővigyázatosság, de konkrét fenyegetéssel egyelőre nem kell számolni.