Gyorsabban a fénynél

Egy vmi átment vmin, és hamarabb kijött volna, mint ahhogy bement? HAHAHAHA
Lehetséges magyarázatok:
Einstein azt mondta, hogy semmilyen fizikai anyag nem haladhat gyorsabban a fénynél. Ez nem fizikai anyag, ez is fény( amirõl írnak).
Lehet h a gyors fénysugár, lyukat vágott a térbe, amin bement, a fénysugár elsõ fele, de a lyuk bezárult, mert nem volt annyi energia, hogy fentartsa még a fénysugár másik felének. Csak így lehet elképzelni azt az egészet.Einstein szerint, az a fizikai anyag, ami már elérné a fénysebességet, az az energia ami adná a plusz sebességet, a fény lehagyásához az átalakul tömegenergiává. DE a fénynek 0 tömege van.A fénynek nem lehet tömege, mert nem fizikai anyag. Így lehet, hogy ez a fény gyorsabban ment, a "sima" fénynél.

Másik magyarázat. ez a fény sokkal gyorsabban ment, mint 300*fénysebesség. ÉS a stopper már nem bírta mérni.

------>
másik magyarázat: Nemtudom h a fénynek van e gyorsulása, addig, míg el nem éri a max sebességet. A sebességnövekedés 300*fénysebesség pontjánál érzékelte a stopper, de tovább már sokkal, - sokkal gyorsabban ért bele a gázködbe. eztán meg amikor kiért... fogalmam sincs <-------------Ez hülyeség!!!!!!!!!!

És ki a fene beszélt itt tetszõleges információ továbbításáról?

"Az a helyzet, hogy a kvantummechanikában ismert a "0 idõ alatti" távhatás. Lásd fotonpárok, vagy a koherens szuperpozícióval kapcsolatos dolgok."

Mint már sokszor megbeszéltük, ez egy nagyon speciális eset, és nem lehet felhasználni tetszõleges információ továbbítására.

"Pedig inkább éppen ez tartozik a relativitás-elmélet körébe, a másik dolog (közelebbi csillag, távolabbi csillag) egyszerûen klasszikus fizika."

Elég a Földdel és a két csillaggal példálózni az egyidejûség szemléltetésére, nem ?

"Az a helyzet, hogy a kvantummechanikában ismert a "0 idõ alatti" távhatás. Lásd fotonpárok, vagy a koherens szuperpozícióval kapcsolatos dolgok."

Ebbe ne köss bele, csak ha majd egyesítetted a kvantumfizikát a relativitáselmélettel <#ravasz1>

---

Nnna, csak a lényeget hagytam ki: ha korlátozzuk fénysebességre az információátvitelt (v<c), azaz idõbe telik míg a másik eseményt befolyásolni tudjuk, ez az idõ pont elég lesz arra hogy elkerüljük a paradoxont minden szemlélõ szempontjából.

Te még mindig részecsék hadának, egy golyózápornak képzeled a terjedõ fényt, pedig már rég nem az.

"Gyorsan mozgó dolgoknál meg erõs gravitáció esetében még komplikáltabb, azt nem is részletezem itt"

Pedig inkább éppen ez tartozik a relativitás-elmélet körébe, a másik dolog (közelebbi csillag, távolabbi csillag) egyszerûen klasszikus fizika.

"Az egyszerûség kedvéért most elfogadjuk hogy létezik végtelen sebesség, azaz a tér bármely pontjából bármely pontjába tudunk információt közvetíteni 0 idõ alatt."

Az a helyzet, hogy a kvantummechanikában ismert a "0 idõ alatti" távhatás. Lásd fotonpárok, vagy a koherens szuperpozícióval kapcsolatos dolgok.

Kivéve ha a sebességétõl függõen torzul az idõ, ha felborul az egyidejûség, satöbbi...

Nagyon leegyszerûsítve megpróbálom elmagyarázni.

A relativitáselmélet többek között azt is kimondja, hogy 2 esemény ami 1 szemlélõ számára ugyanakkor zajlik, nem biztos hogy más szemlélõk számára is ugyanakkor zajlik. A legegyszerûbb ebbe belegondolni ha veszed a Földet, és az égbolt ellentétes pontjain elhelyezkedõ 2 csillagot, amik 100 fényévre vannak a Földtõl. Egy esemény az egyik csillagon, egy másik esemény a másik csillagon történik; a Földrõl nézve ugyanakkor történnek, viszont egy csillagról nézve 200 évet késik a másik csillag eseménye. Gyorsan mozgó dolgoknál meg erõs gravitáció esetében még komplikáltabb, azt nem is részletezem itt, annyi a lényeg hogy lehetõséget adnak az ok-okozati összefüggés megszegésére ha a fénynél gyorsabban tudunk információt közvetíteni.

Az egyszerûség kedvéért most elfogadjuk hogy létezik végtelen sebesség, azaz a tér bármely pontjából bármely pontjába tudunk információt közvetíteni 0 idõ alatt.

Béla szemszögébõl nézve egy A esemény elõbb bekövetkezik, mint a B esemény, így B eseményt, és valószínûleg az õt megelõzõ körülményeket is tudjuk módosítani, akárhol is történik az, így B eseményt függõvé tudjuk tenni A-tól (pl. mind a kettõ egy ímél, és B szövegét az A alapján határozzuk meg)

Sanyi szemszögébõl nézve viszont B esemény következik be elõbb, és ha õ meg az A eseményt mintázza a B-rõl akkor nagy bajok vannak.

(Egy valamivel pontosabb és bonyolultabb magyarázat:
http://www.theculture.org/rich/sharpblue/archives/000089.html)

(Bakker, analízisre kéne tanulnom erre itt magyarázom a relativitáselméletet. Menthetetlen vagyok... ) <#whatever>

Ez nem fénysebességi kérdés mert akármilyen gyorsan megy valami akkor sem lehet ott távolabb elõbb mint közelebb.

Az elõzõ példa alapján ez olyan, mintha ezt mondanád: "nincs mit felfogni a gravitáción, az emberek lefelé esnek, ergo a másik oldalon leesnének".

Mert az idõ nem olyan abszolút, mint ahogy azt a hétköznapi életben tapasztaljuk, plusz az idõ és a fény viszonya is elég érdekes. Többek között ezeket írja le a relativitáselmélet.

Nincs mit felfogni.

namost nem olvastam a relativitáselméletet, de nem értem igazán ezt:
"Einstein elmélete szerint semmilyen fizikai anyag nem képes a fénynél gyorsabban menni, mivel ez - más dolgok mellett - azt is jelenti, hogy visszafelé haladnánk az idõben"

pusztán logikai alaponn.. attól hogy 'a' gyorsabb 'b'-nél - amirõl most még azt gondoljuk hogy nincs nála gyorsabb - abból miért következik hogy akkor már az idõben is utazunk?

Csak látszólagos hülyeség, ezt fogd fel.

Na ez most pontosan olyan, mint amikor a középkorban hülyének nézték, aki azt állította, hogy a Föld gömbölyû (gömbölyded), mondván nagy okosan, hogy akkor az ellenkezõ oldalon lepotyognának. Mert nem számoltak a gravitációval, azt sem tudták, mi az. Te sem számolsz vele, hogy pár dolgot most mi nem tudunk, illetve fõleg te... Pl. azt már most is tudjuk, hogy amit fényként látunk, az már csak egy látszólagos dolog.

"fénysugaruk az atomcsapdában olyan gyosan haladt át, hogy a sugár eleje elõbb jött ki, mint bement volna."

Aki nem veszi észre a nyilvánvaló hülyeséget azt csak sajnálni tudom.

Ész és logika.

Bár itt inkább: klasszikus fizikán alapuló 100 éve elavult világkép vs. kvantumfizika.

LOL és LOL. Racionalizmus vs. kvantummechanika?
Ja, babajaga = wanek = lola, mi? 😊

"egy fénysugarat, ami elõbb lép ki a gázködbõl mielõtt még belépett volna abba. A zavarbaejtõ kisérlete"

Engem nem ejt zavarba mert egy óriási BAROMSÁG! Csak gondolkozni kell.A szülészek legközelebb olyan gyereket segítenek a világra aki meghal mielött megszületett volna. Kicsit sok a hülye áltúdós. Elgondolkozott már valaki hogy miért nem kapnak az ilyen barom találmányok kiagyalói soha Nobel díjat?

Ja igen, azt már meg se kelle említeni hogy információt nem lehet közvetíteni a fénynél gyorsabban (mint ahogy a cikkben is van), szóval eléggé hasztalan egy dolog 😄

Valamit ott elszámolhattak; a relativitáselmélet azt is kimondja hogy 2 esemény ami egy szemlélõ számára egyszerre zajlik, egy másik szemlélõ úgy is láthatja hogy más idõpontokban vannak.

Persze a kvantummechanika is simán bekavarhat.

na de ez semmi féle akadályba nem ütközik h elõbb jött ki mint bement mert az einstein báci aztat monta h egy a fény sebességével haladó ûrhajóban ülõ emberek lassaban öregednek akkor ez is megtörténhet(habár én kettes vagyok fizikából)

(Akkor igaz ez, ha a materialista felfogás helyes.)

hm!

Én itten aztat mondom, hogy má' nagyon sok mindent tudunk, de még nem eleget. Aztat hiszik ezek aa izé fzikusok,hogy ollan
okosak,osztán jön valami másik Einstein-féle embör, oszt fölborogatja az elméleteiket, mint széllökés a kerti asztalt.
Nohát

Akkor is körbe lehet venni a teljes rendszert, ha még azon kívül is van "valami" (energiamegmaradásostól, mindenestõl együtt).
Gondolj arra, ha például szuperszámítógépekkel szimulálnánk egy kis univerzumot, amiben aztán a virtuális anyagból egyszercsak gondolkodó lények jönnének létre.
Õk is csak maximum modellezni tudnák a világegyetemük mûködését. Arra már képtelenek lennének, hogy saját valójában lássák a hardvert, amin futnak. pl. Leírhatnák az órajel (idõ) törvényszerüségeit, de soha nem jöhetnének rá, hogy azt egy órajel-generátor chip kelti.
Én így értettem.

ez már filozófiai kérdés. az biztos, hogy így a teljes megismerés így lehetetlen.

Ma már nem sokan mondják, hogy az õsrobbanás egy olyan szingularitásból indult ki, mint ami egy fekete lyukban van. Mert ha igen, akkor egy fizikán/univerzumon kívüli behatásnak kellett ezt megbontania. De ez már szerintem a végsõ megismerés határait feszegetei. Ugyan így az idõ is: amígy nem tudjuk kívülrõl szemügyre venni az univerzumunkat, addig csak modellezi tudjuk a jelenségeket és addig lehetünk akár egy sokdimenziós szuprelény kísérletei vagy egyszerû véletlen is.

Jó. Ezzel csak az a probléma, hogy a mai napig nem tudjuk azt sem, hogy mi az az idõ. Tehát ha nem tudjuk, akkor honnan tudnánk megállapítani, hogy létezett-e vagy sem az Õsrobbanás elõtt.

Amúgy meg az õsrobbanás elõtti valaminek nem volt térfogata, ellenben végtelen tömege volt. Vagy ha nem is végtelen tömege, de óriási. Namost ez eléggé hasonlít egy fekete lyukhoz. Nincs térfogat, hatalmas tömeg, még nagyobb tömegvonzás. Bár én csak hangosan gondolkodom, de lehet, hogy van valami kapcsolat a fekete lyukak és az Õsrobbanás között?

]

Ezekre a kérdésekre sok kidolgozott elmélet van. Azt majd a kísérleti eredmények fogják megmondani, hogy ezek közül melyik a helyes. (vagy nem helyes)
Az univerzum korárát már meglehetõsen pontosan meg tudják határozni: Az elektromágneses hullámok lecsatolódása óta 13.7 Mrd év telt el. Az azt megelõzõ szakasz pedig kb. 300000 évig tartott.

A fizikusok nagyon jól tudják, mi történt az õsrobbanás pillanataiban, de azt már nem, hogy elõtte mi volt.Mióta létezik ez a világ? Miért van Õsrobbanás? Ezek most csak amik hirtelen eszembe jutottak ilyenkor. Ha ezekre a kérdésekre( meg még van egypár fogós kérdés)választ tudnak adni, máris kezdhetik fogalmazni az új kiadást. Sajnos ez nem az idén, vagy jövõre lesz. Bár kitudja? Persze nem elméletekrõl van szó, azokat lehet gyártani reggeltõl estig, hanem konkrét kézzelfogható tényekrõl, bizonyításokról beszélek.

"Szerintem 1-2 év, és lehet újra írni a fizika tankönyveket.."

Maximum csak kibõvíteni.
Azok az idõk már lejártak.

Amkor Stevenson megcsinálta a gõzmozdonyt, az akkori komoly tudósok bebizonyították,hogy 60 km/órás sebesség felett meghalnak az emberek.Mármint a sebességtõl.Max Planknak a 20. század elején azt tanácsolták, hogy ne legyen fizikus, mert már minden fõ kérdést tisztáztak,már csak 1-2 lényegtelen apróságot kell tisztázni. Nos ebbõl a z 1-2 lényegtelen apróságból él még ma is a sok fizikus..
A Védák azt tanítják, hogy az Univerzumban 4 irány van, de az ember a tökéletlen érzékeivel csak 3-t érzékel. Ha ebbe a negyedik irányba mozdulsz, bárhova eljutsz. Lásd még Abbot Síkföld címû mûvét. Valahogy én is így képzelem el: van egy olyan irány, ahova elmozdulva látni egy kockának egyszerre mind a hat oldalát.
Ha a fény erre megy, akkor gyorsabban ér oda, mint a fény sebessége.
Abban szerintem igazuk van a tudósoknak, hogy rakéta meghajtással nem lehet elérni a fény sebességét. (végtelen tömeg 0 kiterjedés)
Akkor talán a másik módszert kellene elõtérbe helyezni... "felfele, de nem északra" (Abbot Síkföld)
Szerintem 1-2 év, és lehet újra írni a fizika tankönyveket.. 😊

ott van a cikk alján a kapcsolodo linkeknél Wang honlapja, ha bõvebb infó kell nézd meg inkább azt

Üdv.

Ezek szerint a tehetetlenségi tömeg mindaddig nem is létezik, amíg a test nyugalomban van?

Ha ez így van, akkor a testnek mihez képest kell nyugalomban lennie?

Jool elmlékszem, hogy ennek az egésznek esetleg köze lehet a Higgs-bozonokhoz?

Ha ez így van, akkor a tehetetlenségi tömeg egyfajta közegellenállás?

További kellemest.

Sziasztok !
Tudna -e valaki segíteni nekem Az ikerparadoxon feloldása témájú könyv beszerzési lehetõségét illetõen. Bennetek minden reményem.